Szabadalmi Közlöny, 1943 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1943-06-01 / 11. szám
11. szám. SZABADALMI KöZLöNY 145 A tervezet azonban — néhány simítás híjján — elkészült még boldogult Elnökünk s Alelnökünk életében, hosszú hónapok munkája eredményeképen. Reméljük, hogy ha e közös nagy munka befejezését a sors kifürkészhetetlen akaratából nem is érhették meg, emléküket ez az új szabadalmi törvény és a hozzája csatlakozó mintaoltalmi rendeletek ércnél maradandóbban fogják hirdetni. * Dr. Mayer Géza 1880. január 2ü-án született Budapesten. Középiskoláit a II. kér. kir. egyetemi katholikus főgimnáziumban végezte, aliol 1897-ben érettségi vizsgát tett. Ezután a budapesti Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, s itt 1902-ben jogtudori levelet szerzett. 1901. február 13-án lépett mint díjas joggyakornok az igazságügy szolgálatába, s a budapesti kir. törvényszéken, közben rövid ideig a budapesti kir. büntetőtörvényszéken, működött. 1905-ben letette a gyakorlati bírói vizsgát, s ugyanebben az évben aljegyző, majd 1908-ban jegyző lett. 1911-ben nevezték ki a budapesti törvényszékhez albíróvá, majd 1913- ban ugyanoda bíróvá. Itt működött 1916. augusztus 23-ig, amikor az igazságügyminisztériunvba rendelték be. Ettől kezdve az igazságügyminisztérium különböző osztályaiban teljesített szolgálatot, és még átfogóbbá vált eddig is rendkívül alapos jogi tudása. 1018-ban miniszteri osztálytanácsos lett, majd 1923. május 30-án miniszteri tanácsosi címet kapott. Nem sokkal ezután, 1923. augusztus 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával a Kormányzó Ur Öfőméltósága a Szabadalmi Bíróság aleln őkévé nevezte ki, s ezt az állást 1923. szeptember 11-én foglalta el. A Szabadalmi Bíróság -10 éves jubileuma alkalmából 1936. július 4-én kelt legfelsőbb elhatározásával Magyarország Főméltóságú Kormányzója megengedte, hogy buzgó szolgálataiért elismerését Neki tudtul adják. * Becsülettel végzett munkás élete befejeződött. A Szabadalmi Bíróság pedig gyászol és a kegyelet és hála koszorújával övezve őrzi emlékét az igaz bírónak, a jó embernek, a barátnak, mindnyájunk egyik szellemi irányítójának. Amíg élt, derűs optimizmus emelte Öl magasra. Nagy tudásával, szellemének sziporkázó sugaraival, szinte gyermeki közvetlenségével olyan légkört teremtett maga körül,, amelyből a barátság ezer láthatatlan szála nőtt ki. Emlékének tartozunk azzal, hogy nemcsak megőrizzük azt a palántái, amely az általa elvetett magból sarjadt, hanem igyekszünk arra is, hogy ez valóban termést is hozzon. Kötelességünk tehát az Ő szellemében őrködni lovábbra is tárgyalásaink, határozataink színvonalán, s minden erőnkkel arra törekedni, hogy azt a művet, melyet boldogult Elnökünk és Alelnökünk, szellemi vezéreink, be nem fejezhettek, az utódok befejezzék. * Dr. Mayer Géza temetése a Farkasréti temetőben volt május 22-én. A temetésen az iparügyi- és igazságügy minisztériumok számos vezető egyénisége és nagynevű bírák mellett ott voltak a magyar iparjogvédelem munkásai teljes számban. A ravatalnál a Szabadalmi Bíróság nevében Körös László elnök búcsúztatta Halottunkat: »Alig pár hónap pergett le az örökkévalóságból s mi, a M. Kir. Szabadalmi Bíróság alkalmazottai ismét fájdalommal és részvéttel teli szívvel állunk egy lassan bezáródó koporsó előtt, amely ismét egyik hívatott vezetőnket veszi el tőlünk. Dr. Mayer Géza közel egy éve elhagyta hivatali asztalát pár napra, hogy engedve egy jó barát hívásának és a mai, testet-lelket sorvasztó élei kényszerének, megvizsgáltassa magát. Azóta aggódva várta a család, a barát, a munkatárs a megváltó szót: ismét élet az élet, szabad a munka - várták, hogy az Isten meghallgassa annyi szerető lélek imáját s vissza adja öt szeretteinek és hivatásának. Hiábavaló reménykedés volt. Máskép rendeltetett. Az elhagyott őrhely most már hiába várja a jóban-rosszban hű katonáját, hogy mint húsz éven át, nap-nap után tette, újra és újra telve élettel és munkakedvvel, a nagyrahivatott
