Szabadalmi Közlöny, 1939 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1939-01-02 / 1. szám

SZ’IM. SZABADALMI KÖZLÖNY Indokold s. Az 5170/1935. sz. beadvány mellékletei a bejegyzés alapjául a 395/1935. sz. végzésben fog­lalt ok miatt nem szolgálhatnak. A beadványnak az 573/1893. K. M. ein. sz. rendelet 5. §-a jogforrási minőségét két­ségbe vonó fejtegetései a döntést még helytálló­ságuk esetén sem befolyásolhatnák, mert a dön­tés nem csupán az idézett rendeletén alapszik. Alapja a döntésnek ugyanis az a szabadalmi lajstromra vonatkozó érvényes írott jogsza­bályba nem ütköző gyakorlat is, amelyet e kér­désben a szabadalmi lajstrom vezetését egyedül foganatosító hatóság: a jelenlegi M. kir. Sza­badalmi Bíróság közel negyven esztendő óta megszakítás nélkül folytat. % 13175/1935.—H. -8883. V ég z és. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya L. S. budapesti lakos által 1935. évi március hó 16-án 5470/1935. sz. alatt a bejelentésti osz­tály 395/1935. sz. végzése ellen beadott felfo­lyamodást elutasítja és a bejelentési osztály vég­zését helyes indokai alapján helybenhagyja. Összefoglalás. ' Mivel az 1895 : XXXVII. t.-c. 46. §-a értel­mében az ú. n. átruházási díjat az átruházás­nak a lajstromba való feljegyzéséért kell fizeni, e díj megfizetendő minden olyan beadvánnyal kapcsolatban, melynek eredménye az átruhá­zás tényének a lajstromba való bejegyzése, így tehát szabadalmi bejelentések átruházása ese­tén is. (A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztályának 10446—1936., W—6603. és 15152— 1936., S—14088. sz. végzései. Résumé. Étant donné que, suivant le § í6 de Vart, de loi XXXVII de 1S95, la soi-disant taxe de cession se paye pour l’inscription de la cession sur le registre, celte taxe doit être payée par rapport à toute requête qui conduit à l’enregistrement de la cession, ainsi donc aussi, quand il s'agit de la cession d’une demande de brevet. (Ordonnances die la Cour roy. hongr. des Brevets No 10M6/1936—W—6603 et No 15152! 1936—S—14088.) 10.И6/1936.—W.—6603. Végzés. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság tudomásul veszi K. M. társbejelentő nyilatkozatát, mely szerint az együtt bejelentői minőségétől bejelentő társa: ifj. W. I. javára eláll s ennek megfele­lően bejelentőként «ifj. W. I. technikus Máza, úgyis mint К. M. ny. áll. honvéd alezredes budapesti lakos jogutódja» fog szerepelni. Ifj. W. I. bejelentői azzal a kérelmével, hogy az átruházási díj megjelöléssel befizetett 20 pengő részére visszautaltassék, elutasítja. Helyesen járt el ugyanis a bejelentő, ami­kor átruházási díjat fizetett, mert volt bejelentő társának e minőségétől való elállása egymagá­ban, átruházás nélkül, nem eredményezhetné azt, hogy a volt társat megillető jog a bejelen­tőre szálljon. 15.152/1936,—S. 15.088. V ég zés. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztálya a szabadalom tulajdonosát előterjesztett díjvisszautalási kérelmével elutasítja. / n cl о к olás. A kérelmező azon a címen kérte a díj visszautalását, mert a szóbanforgó «átruházási» díjat bejelentés átruházása után fizette be, már pedig szerinte ilyen díj csak megadott szaba­dalom átruházása esetén jár. A bejelentési osztály nem tehette magáévá a kérelmező fenti érvelését, mert az 1S95:XXXVII. t.-c. 46. §-a értelmében, a szóbanforgó díjat nem a szabadalmak átruházásáért kell fizetni, hanem a szabadalom átruházásának bejegyzése után». A kérelmező 6536/1933. sz. beadványában azt kérte, hogy a lajstromba annak idején az át­ruházás alapján az ő neve jegyeztessék be. Ez a szabadalom lajstromozásakor meg is történt. Ilyen körülmények között meg kellett állapí­tani, hogy a kérelmező díjfizetése kapcsán olyan bejegyzés történt, melyet a törvény díj fizetés­hez köt. Ugyanezen 46. §. értelmében a szóban­forgó díjat az «illető» irat benyújtása előtt kell megfizetni, úgyhogy csakugyan ahhoz a bead­ványhoz kellett a díjnyugtát csatolni, amely­hez a kérelmező csatolta, tekintet nélkül arra, hogy a «bejegyzés» csak későbbi időpontban történhetett meg . Összhangban volt tehát a törvény fenti ren­delkezésével a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisz­ternek 128.023/1928. К. M. sz. rendele te, melv általában kifejezésre juttatta, hogy a szóbanforgó átruházási díjat minden olyan átruházást be­jelentő kérelem után meg kell fizetni, amely végeredményben az átruházás bejegyzésére fog vezetni, nevezetesen: «bejelentés vagy szabada­lom átruházását bejelentő kérelem után». Mindezek alapján meg kellett állapítani, hogy a kérelmező által teljesített fizetés nem volt tartozatlan, és így a díjvisszautalási kérel­mével a kérelmezőt el kellett utasítani.

Next

/
Thumbnails
Contents