Szabadalmi Közlöny, 1939 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1939-04-15 / 8. szám

----------8. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 149

és szabadalmat az alábbi igénypontokkal ad. A II. rendű felszólaló esetében az elsőfokú költségmegállapítást érintetlenül hagyva, a felfolyamodási költségeket a bejelentő és a II. rendű felszólaló között kölcsönösen megszünteti. Az I. rendű felszólaló részére költséget nem állapít meg. A felfolyamodási díjat egyik felfolyamodónak sem utalja vissza.

Az igénypontok a következők:

1. Elektroncsöves berendezés, amely — az anód és a katód között elrendezett — legalább négy ráeselektródás elektroncsövet tartalmaz, mely rácselektrődák oly előfeszültsógűek, hogy egyéb, önmagukban ismeretes feltételek betartása mellett, a kisülő térben ú. n. virtuális hatoda képződik, azzal jellemezve,|jhogy egy első (2) vezérlőrács a reális (1) hatodából nézve a vezérlőrács mögött fekvő (3), (4) rácsok között keletkező virtuális hatodához folyó elektronáramot vezérli, míg a virtuális hatodát határoló (4) rács, mely egyenlőtlen emelkedésű spirális vagy egyenlőtlen szemnagyságú háló, a második vezérlőrács.

2. Azonos a közzétett 2. igényponttal.

3—14. Azonosak a bejelentési osztály határozata szerinti igénypontokkal.

A szabadalom címe:

„Elektroncsöves berendezés.“

Me gok о lás :

A feleknek a felfolyamodási eljárás során előterjesztett kérelmeit, é r ve 1 é se i té sT) i zőn у í tó - kait a bejelentő 3592/1938. és 8254/1938. sz. beadványai, az I. r. felszólaló 8283/1938. sz. beadványa, a IT. rendű felszólaló 3455/1938-, valamint 8262/1938. sz. beadványa tartalmazzák.

Az I. rendű felszólaló 25108/1938. isz. alatt felszólalását visszavonta. Ennek következtében részére a 81588/1914. К. M. sz. rendelet 41. §-a értelmében költséget nem lehetett megállapítani, de e beadványa egyébként az eljárás folytatását nem gátolhatta.

A bírói osztály mindenekelőtt azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy megengedhető volt-e a bejelentési osztály határozatában elfogadott az az igénypontszövegezés, mely szerint az oltalom kiterjedne olyan berendezésekre is, melyek bárom ráeselektródás csövet tartalmaznák'. A bírói osztály abból indult ki, hogy a felszólalási eljárás során az 1895 : XXXVII. t.-c. 35. és 36. §-a értelmében a Bíróság csak a szabadalom megtagadása, megszorítása vagy megadása felől határozhat, nem hozhat azonban olyan határozatot, melynek eredinényekép olyan oltalmi kör keletkeznék, mely meghaladná azt az oltalmi kört, melyet a közzétett igénypontok, biztosítottak. A szabadalmi törvény e rendelkezését véve alapul, a bírói osztály megvizsgálta a közzétett 1. igénypontot és azt találta, hegy az félreérthetetlenül csakis olyan szerkezeteket helyezett oltalom alá, melyekben az anód és katód között legalább négy rácselektróda volt. Nem volt ellentétben ez a leírással sem, mert bár ennek két, a rendelkező rész szerint helyesbített helye bárom ráoselektróda alkalmazására is vonatkoztatta a találmányt, a leírás legnagyobb része kifejezetten pégy ráeselektródás csövet ismertet. Figyelembe kellett venni ennél a döntésnél azt is, hogy a leírás e két nem feltűnő helyének az 1. igényponttal való ellentéte már azért sem ejthette gondolkodóba a leírás olvasóját az igényponttal meghatározott oltalmi kör felöl, mert nagyon gyakori az az eset, hogy — különösen a külföldi felek — az igénypontot a külföldi elővizsgálat során korlátozott alakjában terjesztik elő, míg a leírás ismertető részét érintetlenül hagyják. így tehát a bírói osztály nem foglalkozhatott azzal a kérdéssel, hogy a „négy“ szó felvétele az igénypontba íráshibán alapul-e, vagy sem.

Ennek megfelelően a tárgyalás alapjául elfogadott igénypontban a „három“ szót „négy“ szóval kellett helyettesíteni, és a leírásnak Ш Í7 igényponttal ellentétes részeit helyesbíteni

kellett.

A bejelentő felfolyamodásában előterjesztett igénypontokat ily módon kijavítva, a Bíróság ezeket a felhívott ujdonságrontó adatokkal hasonlította össze.

Ennek során mindenekelőtt meg kellett állapítani, hogy a NB/6. alatti melléklet 1/b. alatti igénypontja nem korlátozottabb az 1/a. alatti igénypontnál^ mert mindazt, amit ennek adatain felül tartalmaz, a „célszerűen“ és az *,> „ „előnyösen“ szó vezeti be úgy, hogy ezeket az bjbnt adatokat az oltalmi kör megállapításakor nem kell feltétlenül figyelembe venni, és így az ujdonságrontó adatokkal való összehasonlítással kapcsolatban ezek az adatok nem vehetők figyelembe.

Épnek megfelelően az l/а. igénypontot kellett az ujdonságrontó nyomtatványokkal összehasonlítani.

Meg kellett állapítani ennek során azt, hogy a felszólalók egyike sem állította, hogy valamelyik korábbi nyomtatvány egymaga ismertetne ez igénypont tárgyának megfelelő berendezést, hanem csupán azt állították, hogy figyelembe véve azt, hogy a virtuális katóda a bejelentés elsőbbsége idejében már ismeretes volt, ismeretes volt továbbá a változó szemnagyságú rácsok alkalmazása is, nem volt tehát semmi akadálya sem annak, hogy a szakértő a virtuális katódából kilépő elektronáram vezérlésére ilyen rácsot alkalmazzon.

A bírói osztály azt találta, hogy ez a lehetőség még akkor sem lett volna elegendő arra, hogy szakértők, mint szakértők e berendezést, az 1895 : XXXVII. t.-c. 3. §-a értelmében használhassák, ha a különböző adatokat ismertető nyomtatványok olyanok volnának, melyek tar-