Szabadalmi Közlöny, 1938 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1938-02-01 / 3. szám
.3 szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 3? 1. Eljárás szövetbetétes műszaki gumitömlők előállítására, azzal jellemezve, hogy a belső gumitömlőt nyuj tóhatású belső nyomás előidézésének mellőzésével közömbös vizes folyadékkal vagy közömbös gázzal töltjük, végein zárjuk, majd egyidejűleg teljes hosszán szövetből vagy pedig vetülékfonalas vagy anélküli kordfonalakból való betéttel, valamint a falat vastagító egyéb anyagokkal burkoljuk akként, hogy a tövissel dolgozó hármas hengerjáratú eljárásokhoz hasonlóan, körülburkolás közben mind a belső gumitömlőt, mind a betétet is teljes hosszán a hengerjárat hengerei közé fogjuk és a betétet külső nyomással a tömlő köré, ennek tengelyvonalára merőlegesen ráhengereljük, végül az így elkészített tömlőt vulkanizáljak. 2. (A közzétett 2. igénypont szövege.) Megokoló#.' A bejelentő a szabadalom megadását a 17123/1937. számú előkészítő iratban előterjesztett 1. igénypont szöveggel kérte. A bírói osztály az előterjesztett szöveget a tárgyalás alapjául elfogada, mert nem tartalmaz oly adatot, amely közzétett leírásban ismertetve nem volna és mert ezzel a szöveggel az 1. igénypont a közzétett 1. igényponthoz képest korlátozott. Azt ugyanis, hogy a bejelentő a belső gumitömlőt egyidejűleg teljes hosszán burkolja es hogy a gumitömlőt és a betétet is teljes bőszszán a hengerjárat hengei’ei közé fogja, a leírás 2. lapjának 1. bekezdése ismerteti. A bírói osztály megállapította, hogy az 1,204.342. számú amerikai szabadalmi leírás nem újdonságrontó a korlátozott 1. igénypont tárgyára, mert az amerikai leírás szerinti eljárásnál a belső gumitömlőt nem egyidejűleg teljes hosszában burkolják a szilárdságot növelő szövetbetéttel, hanem a tömlő hosszánál jóval keskenyebb betétsávot csavarnak folytonos menetben csavarvonalban rá. Ez az eljárás különben más belső szerkezetű terméket is ad, mint a bejelentésbeli. A bírói osztály nem tudta magáévá tenni a bejelentési osztálynak azt a kellően meg nem alapozott megállapítását, amely szerint szakértőnek az 1,204.342. sz. amerikai szabadalmi leírás ismeretében a bejelentés tárgyát tudnia kellett, azaz az újdonságrontóul felhozott eljárás ismeretének a szakértőt rá kellett vezetnie arra, hogy a teljes hosszban való burkolásnál a tövist vizes folyadék- vagy gáztöltéssel helyettesítse, és a szakértőnek egyszersmind előre kellett látnia azt, hogy ez az utóbbi eljárás iparilag értékesíthető. A bejelentési osztálynak ezt az ily tartalmú megállapítását megdönti maga a felszólaló, aki észrevételeinek 4. oldalán, a 2. bekezdésben azt mondja, hogy „az valóban bennünket is meglep, hogy a bejelentés szerinti tömlők egyáltalában elkészíthetők“. A felszólaló tagadásával szemben a bírói osztály megállapította, hogy a bejelentőnek az eljárás előnyeire vonatkozó állításai helytállóak. A folyadék- vagy gáztöltésnél a szövetbetét és a belső tömlő légmentes érintkezése jobban biztosítható, mint tövis alkalmazása esetén, mert a folyadék- vagy; gáztöltésű belső gumitömlő rugalmasabb, mint a tövisre húzott, és ennek következtében jobban egyenlíti ki a 30—40 m hosszú hengerek egyenestől való elkerülhetetlen eltéréseit. Továbbá könnyebb a hengerlés befejeztével a tömlő folyadék- vagy gázmentesítése, mint belőle a . tövisnek az eltávolítása. A 'kifejtettek alapján a korlátozott 1. igénypont tárgyát újnak és ennélfogva szabadalmazhatónak kellett tekinteni. Minthogy azonban a bírói osztály azt találta, hogy az igénypont előterjesztett szövege nem felel meg minden részében a Sz. T. 32. §-a 1. pontjában előírt kellékeknek, a szöveget újra fogalmazta és a szabadalmat a rendelkező rész szerinti szöveggel adta meg. A módosított szöveget a bírói osztály a szóbeli tárgyaláson a felekkel közölte s azt a bejelentő elfogadta. Mivel a 2. igénypont szerinti eljárás az 1. igénypont szerinti eljárásnak foganatosítási módja és mivel a felszólaló a kivihetőségét nem vonta kétségbe, a szabadalmat a 2. igénypont tárgyára is meg kellett adni. Miután a felszólalás az 1. igénypont korlátozásához és szabatosabb megfogalmazásához vezetett, tehát részben eredményes volt, a bírói osztály a bejelentőt a Pp. 426. §-ának alkalmazásával költségekben marasztalta.
