Szabadalmi Közlöny, 1938 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-03 / 1. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY 1- s^m. ' házi tag, a, Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyarországi Csoportjának 12 éven át volt nagyérdemű elnöke. Sokoldalú közérdekű tevékenysége széles kö­rökben ismeretes. Mégis, hadd idézzem rövid megemlékezésül szerény csokorba kötve, az utá­nunk jövők számára is, érdemeit, pályafutását és főleg a szűkebb határú iparjogvédelem te­rületén kifejtett munkásságát. 1869-ben született Budapesten, régi nemesi családból. Tanulmányait Magyarországon elvé­gezve, több évet külföldön, főleg Franciaország­ban töltött, honnan szakismeretekben és tapasz­talatokban gazdagodva tért vissza és átvette édes­atyja pezsgőgyárüzemét, melyet lankadatlan, szorgos munkával felvirágoztatott és magas szintre emelt. Emellett több előkelő honi intézet­nél, nagyipari vállalatnál és egyesületben tiszt­séget, ill. vezető állást töltött be. 1920-ban a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke és röviddel ezután a magyar országgyűlés felsőházának élethossziglan kineve­zett tagja lelt. Iparkamarai tevékenységében ke­rült szorosabb kapcsolatba az iparjogvédelmi kérdésekkel és miután a Nemzetközi Keres­kedelmi Kamara magyar tagozata is elnökévé választotta, a nemzetközi vonatkozások ápolásá­nak fontosságára terelődött a figyelme, aminek érvényesítéséhez azután széleskörű területe nyilt akkor, amikor a háború alatt szünetelt Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövelség 1925-ben történt feléledése után e szövetség magyar­­országi csoportjának elnökségét is elvállalta. Miután ugyanis a holland kormány ko­rábbi megbízás alapján 1925 őszére tűzte ki a nemzetközi iparjogvédelmi Unió hágai konferen­ciáját s ennek előkészítésére a svájci csoport­­az év júniusában, Zürichbe, kongresszusra hívta össze a szövetség tagjait, ezzel megindult új­ból a magyar csoport munkája is s ennek újra­szervezése szolgálatába állította be Belatiny Arthur — felismerve az iparjogvédelmi kérdé­sek, valamint e kérdéseknek az ipari és keres­kedelmi körökkel való közvetlen kapcsolatának nagy horderejét — egész befolyását és köz­életi tapasztalatait és törekvése rövidesen a cso­port nagy tagszám- és ezzel külföldi jelentékeny súlynövekedésében is nyilvánult. Széles látköre, nagy rutinja és ellentétek kiegyenlítésére, különösen alkalmas higgadtsága, megfontoltsága, tárgyilagossága, vezetői tudásá­val párosulva, jellemezte halkszavú, előkelő, sze­rény ‘..fellépésű, de mindenkor, céltudatos és körültekintő egyéniségét és működését. Vezetése alatt készítette elő a csoport a genfi, római, budapesti, londoni és berlini kongresszusokat és személyesen képviselte a csoportot az 1928. évi párisi végrehajtóbizottsági ülésen. A legmaradandóbb sikert az iparjogvédelem terén azzal a tevékenységével érte cl, amely­­lyel a budapesti kongresszus előkészítésekor a m. kir, kormány érdeklődését is fel tudta kel­teni és támogatását megszerezni s ezzel e kon­gresszus kontinentális sikere körül elévülhetet­len érdemeket szerzett. A budapesti kongresz­­szus időszakára a Szövetség elnöke volt. Ér­demei elismeréséin a Szövetség tiszteletbeli tagjai közé választotta. Nagy része volt végül az 1934-ben megtar­tott londoni Uniós konferencia magyarországi előkészítésében is. Elhúnytával csoportunkat és közgazdasá­gunkat súlyos veszteség érte. Olyan munkás kezet vesztettünk, mely csendben, hivalkodás nélkül, de kitartással és szívós belső lelkese­déssel, serényen munkálkodott a köz javán, mint méltó sarja ama régi magyar patrícius családok egyikének, melyek közgazdaságunknak minden­kor oly erős támaszai voltak. A természet kérlelhetetlen törvénye, hogy maga rombolja le azt, amit épít, legyen az bármilyen nagy és értékes — sőt, nekünk földi lényeknek, sokszor pótolhatatlannak tűnő — al­kotás. De ennek tudatában is különösen fájdal­masan érint e sors beteljesedése akkor, amikor kiemelkedő nagy egyéniségek eltávozását kell veszteséglistánkra írnunk. A Szövetség minden tagja és velük együtt mindenki, aki a magyar iparjogvédelem ügyét szívén viseli, szeretetteljes kegyelettel őrzi Belatiny Arthur emlékét. Janssen Lajos szabadalmi ügyvivő, A szakértő szabadalmi törvényünkben. Irta : Dr. Mayer Géza, a M. Kir. Szabadalmi Bíróság alelnöke-L'Expert dans notre Loi sur les Brevets, par Dr. Géza Mayer vice-président de la Cour des Brevets, Résumé: La dénomination «expert s'emploie dans notre loi sur les brevets dans plusieurs sens. Elle ne demande pas d'explications, quand la loi l’emploie dans un sens judiciaire, comme l’organe du juge qui aide à constater les faits.

Next

/
Thumbnails
Contents