Szabadalmi Közlöny, 1936 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1936-12-01 / 23. szám

2â. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 309 E tapasztalatok arra indították a M. Kir. i Szabadalmi Bíróságot, hogy megállapítsa azt a minimumot, amit az érvényesnek elfogadható bejelentéstől meg kell követelni, figyelemmel arra, hogy a bejelentés tulajdonképen csak igényt ad a jogosítvány kieszközlésére. E cél­ból magához a bejelentéshez nem szükséges egyéb, mint a szabadalmaztatni kívánt talál­mánynak oly mértékben való lerögzítése, ami annak azonossága tekintetében a vita lehetősé­gét kizárja. Ebből az elvi álláspontból követke­zik, hogy a bejelentő később pótolhatja az elő­írt nyelven és megkívánt alakszerűségeknek megfelelően szerkesztett leírást. A M. Kir. Sza­badalmi Bíróság ennek megfelelően, pl. elfo­gadta a bejelentést akkor is, ha az első bead­ványhoz csatolt leírás nem volt magyar nyelvű, továbbá akkor is, ha az első beadvány csupán az Ünió valamely országában már letett bejelen­tés meghatározására alkalmas adatokat (bejelen­tési nap, szám, cím, bejelentő neve) tartal­mazta. Az ilyen esetekben a Bíróság a bejelentő­nek a beadvány szabályszerű alakra hozatala végett záros határidőt tűzött ki. Ezt a gyakorlatot az érdekelt bel- és kül­földi versenytársak sohasem kifogásolták. Nem is tehetett vele szemben komoly aggo­dalom, hiszen az ilyen bejelentés semmiesetre sem tekinthető (Demande en blanc»-nak (Actes de la Conférence de Londres, 367. lap), te­kintve, hogy abba utólag semmi olyan bele nem írható, ami a bejelentéskor nem volt azo­nosság tekintetében határozott módon rögzítve. A nyelvi szempontból alkalmazott türelem követ­kezik az Űnió nemzetközi jellegéből és nem haladja meg az elsőbbségi iratok nyelve tekin­tetében alkalmazott türelem mértékét. Az előadottak alapján a -Magyar Adminisz­tráció az 1926. évi Réunion Technique határo­zatai I. pontjának a következő kiegészítését ja­vasolja «Nem utasítják vissza a szabadalmi, vagy használati minta bejelentést, ha a bejelentési j kérvény, vagy mellékletei, a bejelentés tárgyát félremagyarázhalatlanul lerögzítik. így például nevezetesen, ha a leírás az Ipari Tulajdon Vé- , eleimére alakult Nemzetközi Ünió bármely or- j szágának hivatalos nyelvén van szerkesztve, vagy ha a bejelentés az Ünió valamely országában ! korábban tett bejelentés pontos meghatározá­sára alkalmas adatokat (a bejelentés országa, a bejelentő neve, a bejelentés napja, száma') és azt a kijelentést tartalmazza, hogy a védetni kívánl találmányt (használati mintát) e kül­földi bejelentés pontosan meghatározott napon benyújtott leírása vagy leírásai és esetleges rajzai ismertetik. Ilyen esetben az illetékes hatóságok határozzák meg, hogy utólag mely mellékleteket, fordításokat vagy más bizonyítékokat és mely i Ges expériences ont décidé la Cour R. H. des Brevets à fixer le minimum de ce qu’il faut exiger d’une demande admissible, prenant en considération que le dépôt de la demande donne seulement le droit à l’obtention de l’au­torisation. Dans ce but, il suffit, pour faire la demande, de fixer l’objet de l’invention, à bre­veter avec une précision qui, concernant l’iden­tité, écarte toute possibilité de discussion. De celle position de principe il dérive que le dépo­sant peut présenter ultérieurement la descrip­tion faite dans la langue prescrite et rédigée suivant les formalités requises. En conséquence la Cour R. H. des Brevets a accepté p. ex. la demande quand même la description jointe à la première requête n’élait pas faite en hon­grois, de même quand cette requête a ren­fermé des données susceptibles de détermi­ner une demande déjà déposée dans l'un des pays de l’Union (jour de dépôt, numéro, ad­resse et nom du déposant etc.). En pareils cas la Cour a accordé au dépo­sant un délai de forclusion pour qu’il donne à sa requête la forme réglementaire. Celte pratique, les concurrents ne l’ont ja­mais incriminés, ni les nationaux ni les ét­rangers. Et on n’y pouvait vraiment pas éprouver d’appréhensions sérieuses, car une telle demande ne peut pas du tout être prise pour une «De­mande en blanc» (Actes de la Conférence de Londres p. 367), étant donné qu’on n’y peut rien écrire ultérieurement qui, concernant l’iden­tité, n’eût pas été fixé d’une manière indiscu­table lors du dépôt de la demande. L’indul­gence usée par rapporL à la langue, s’explique du caractère international de l’Union et elle ne dépasse pas la mesure de la patience usée à l’égard de la langue des documents de priorité. En considération de ces circonstances l’Ad­ministration Hongroise propose le complément suivant de la résolution I. de la Réunion Tech­nique de 1926: «La demande de brevet d’invention ou de modèle d’utilité n’est pas refusée si la requête ou les pièces annexées fixent l’objet de la de­mande d’une façon indiscutable. Ainsi p ex. si la description est écrite dans la langue offi­cielle d'un pays quelconque de l’Union inter­nationale pour la Protection de la Propriété Industrielle, ou bien si la demande renferme des données qui sont susceptibles de déter­miner précisément le dépôt fait antérieurement dans l’un des pays de l’Union (indication du pays, nom du déposant, jour du dépôt, numéro) puis si elle contient la déclaration que l’inven­tion (modèle d’utilité) à protéger se trouve ex­posée par la ou les descriptions et éventuelle­ment tes dessins déposés à une date exactement déterminée en connexion avec ladite demande de brevet ou de modèle d’utilité étrangère. En

Next

/
Thumbnails
Contents