Szabadalmi Közlöny, 1936 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-15 / 2. szám

2. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 19 tebb idézett cikkemben rámutattam, elsősor­ban az izlésminták és használati minták cso­portjának gondos szétválasztására van szük­ség, hogy a belföldiek az itteni bejelentés alap­ján az ipari tulajdon védelmére vonatkozó uniós egyezmény 17 18 4. cikkében biztosított elsőbb­séget valamennyi mintabejelentésük alapján a megfelelő külföldi ipari (Ízlés-), minta-, hasz­nálati minta, esetleg szabadalmi bejelentésüknél igénybe vehessék, még pedig izlésminták ese­tén a 4, illetőleg 6 hónapos, használati minták esetén 12 hónapos elsőbbségi határidővel. Felmerül emellett az 1925-ben, Hágában létrejött és az ipari mustrák vagy minták nem­zetközi letételéről szóló megállapodáshoz (ille­tőleg ennek Londonban 1934-ben módosított szö­vegéhez) való csatlakozás kérdése is. E megállapodás lényege, hogy a szárma­zási ország kivételével a megállapodásban í észtvevő valamennyi országban elnyerhető az ipari (ízlés-) mintáknak oltalma Bernben a Bureau International pour la Protection de la Propriété Industrielle-nél való letétel útján. A minta oltalmi díja igen csekély, az oltalmi idő első 5 évére: egy mintáé 5 frank, mintagyűj­teményé (mely a londoni szöveg szerint 200, a hágai szerint korlátlan számú mintát tartalmaz­hat) 10 frank, az oltalmi idő második 10 éves szakára: 10, illetőleg 50 frank. Az első 5 éves időszakra a minta zártan is letehető, a másodikra csak nyiltan hosszabbít­ható meg. Exportvállalatainkra nézve az e megálla­podáshoz való csatlakozás nyilvánvalóan ked­vező volna, — tekintettel arra, hogy a meg­állapodásban többek között Németország, Svájc, Franciaország is résztvesz. A belső piacot használó vállalatainkra sem hátrányos, ha hazánkban a külföldi ver­senytársak izlésmintáik védelmét könnyen biz­tosíthatják, mert, mint fentebb említettük, új izlésminták létrehozása csupán a kényelmes — de a verseny tisztességével össze nem férő —­­utánzás feladatát jelenti, de nagyobb nehézsé­get nem okoz. Tervező iparművészeinknek ter­mészetesen érdeke -a külföldi minták utánzásá­nak minél hatályosabb eltiltása, mert ezzel az ipar többször szorulna tevékenységükre. A gyakorlatilag hozzáférhetetlen berni mintatár (a „Dessins et modèles internatio­naux“ c. hivatalos lap csak a minták címeit közli) sem ad aggodalomra okot az oltalom érvényesítése szempontjából, ha a szándékos­ság vagy tudatosság előfeltételéül azt követel­jük meg, hogy a tulajdonos a minta lajstromo­zását az áruval kapcsolatban a forgalmi körök­17 1913:VIII. t.-с., 1929:XVIII. t.-с.. Szabadalmi Köz­­löny, 1934. 167. 1. 18 Hágai és londoni szövegét 1. pl. Actes de la Con­férence de Londres de 1934. c. könyvben vagy a La Propriété Industrielle 1925. évi 233. és köv. lapjain, il­letőleg az 1934. évi 104. és köv. lapjain. kel kellőkép megismertesse vagy & mintaolta­lom megsértőjével az abbanhagyásra való fel­híváskor közölje. Óhajtandónak látszik tehát, hogy a minta­­oltalomra vonatkozó belföldi jogszabályok kor­szerű reformja mellett, — esetleg a londoni kon­ferencia határozmámyai ratifikálásával egy­idejűleg — Magyarország e nemzetközi intéz­ményhez is csatlakozzék. # A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a mintaoltalom gyökeres újjáalkotásra szorul. Azt is láttuk, hogy az ipari (Ízlés)-minták ter­mészete a használati mintákétól alapvetően el­tér és erre tekintettel célszerűnek, sőt szüksé­gesnek mutatkozik e két alkotáscsoport oltal­mát megfelelően szétválasztva — célszerűen teljesen külön —• szabályozni. Emellett azon­ban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a használati minták világa a szabadal­mazható találmányok világától élesen nem határolható el és így a mintaoltalom kor­szerű szabályozása az ipar, valamint a köz érdekeinek csak akkor felel meg, ha vele együtt a szabadalmi oltalom újjáalkotása is bekövet­kezik. Találmányi bejelentések közzététele : Publication des demandes de brevet. A bejelentés és mellékletei a hivatalos órák alatt a Bíró ság levéltárában megtekinthetők. A közzététel napjától számított két havi határidő alatt a közzétett bejelentés ellen felszólalások adhatók be. A közzé­tett bejelentés tárgya egyelőre a jogtalan használat ellen védelemben részesül. (Ideiglenes oltalom, 1895:XXXV1I. t.-e. 34. §-a).. Az első évi díjat, illetőleg pótszabadalmi bejelentéseknél a pótszabadalmi díjat a közzététel napját követő 2 hónap alatt a Bíróság 104504. sz. postatakarékpénztári csekkszámlá­jára kell befizetni. A befizetési lapra a bejelentés alap­számát, a bejelentő nevét és a találmány címét rá kell írni, mert enélkül a díj befizetését • megállapítani nem lehet és ebben az esetben a Bíróság a bejelentést visszavontnak mondja ki. A vastagon nyomtatott betű és szám a találmány alap­­száma. A római szám a mellé tett betűvel azt az osztályt jelenti, melybe a találmányt besorozták. A bejelentő neve és a találmány címe után következik a bejelentés napja, az elsőbbségi adat, zárójelben a bejelentőt képviselő szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd neve. 81. A. 3952. XYI/c. Aluminium Limited Torontó (Canada), mint Keller Fred és Meritt Richard Stanley new-kensing­­toni lakosok jogutódja. — Aluminium­­ötvözetek. 1935 ápr. 15. A. E. Á.-beli el­­sőhbs. 1934 aug. 29. (Harsányi, dr. Med­­gyee és Adler.) В. 12616. VII d. Bencze Lajos mérnök Wien. — Közvetett fűtésű izzókatódia. 1934 márc. 10. (Remete Lajos.) B. 12999. XIV/a/1. Bratkowski Wladys­­lav oki. mérnök, műegyetemi tanár Warszawa. — Eljárás len és egyéb háncs­­rostoik kotonizálására és gyapotipari gé­peken való fonására. 1935 márc. 12. (Dr. Wirkmann és Bérezi.) B. 1.3037. Ill/а. Baeder Illatszergyár Részvénytársaság Újpest. — Vitaminos

Next

/
Thumbnails
Contents