Szabadalmi Közlöny, 1935 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1935-04-15 / 8. szám
XL. évfolyam. Budapest, 1935 április hó 15. 8. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY A MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA. KÖZLEMÉNYEK AZ IPARI TULAJDONJOG (SZABADALOM, VÉDJEGY, MUSTRA STB.) ÉS A SZERZŐI JOG KÖRÉBŐL. Előfizetési ára: A „Központi Védjegyértesítő“ és a ^ .áfiííáb A Szabadalmi Közlöny minden hó 1-én és 15-én „Les Marques Internationales“hivatalos lapokkal együtt, jelenik meg. Címváltozásokat a Közlöny szerkesztőfélévenként 20 pengő, e mellékletek nélkül félévenként ségének kell bejelenteni. 15 pengő, mely összeget a Bíróság 104.101. számú posta- A M. Kir. Szabadalmi Bíróság postacíme: Budacsekkszámlájára kell a m. kir. postahivataloknál befizetni. -> pest 5. Póstafiók 123. •> * -> A M. Kir. Szabadalmi Bíróság székhelye: Budapest, V., Akadémia-utca 12. sz. (Telefon: 11-3-01 és 11-3-02) A 8. szám tartalma : Értesítés az 1923—1930. évig bezárólag letett minták tulajdonosaihoz. — Jogesetek (4.) — Találmányi bejelentések közzététele. — Megadott szabadalmak 112041—112160. — Szabadalmi leírások közzététele. — Bejelentések visszavonása. — Átruházások. — Felszólalás folytán elutasított találmányi bejelentések. — Képviselet-változások szabadalmaknál. — Szabadalom részleges megsemmisítése. — Nyomtatásban megjelent szabadalmi leírás új igénypontjainak kinyomatása. — Megszűnt szabadalmak. — Beiktatott szerzői jogi bejelentések. — Visszautasított szerzői jogi bejelentések. — Szabadalmak és szabadalmi bejelentések gyakorlatbavételére vonatkozó hirdetések. Értesítés az 1923—1930. évig bezárólag letett minták tulajdonosaihoz. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság értesíti az 1923. évtől 1930. évig bezárólag letett, illetve lajstromozott minták letevőit, hogy mintáikat 1935. év május hó 15-éig bezárólag saját költségükön a M. Kir. Szabadalmi Bíróság mintalajstromozó hivatalában (Budapest, V., Akadémiáim. 12., III. em.) átvehetik, ha azok átvétele iránti szándékukat írásban a Bíróságnál azonnal, de legkésőbb május hó 10-ig bejelentik. Aki a minta átvétele iránti szándékának írásbeli bejelentését e határidőig elmulasztja, annak mintáját 1935. évi május hó 15-e után, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a Bíróság a Ál. Kir. Állami Mechanikai és Elektromos Ipari Szakiskola tulajdonába fogja átadni. Budapest, 1935. évi március hó 29. Schilling s. k. a M. Kir. Szabadalmi Bíróság elnöke. Jogesetek. (Kivonatok a M. Kir. Kúria és a M. Kir. Szabadalmi Bíróság iparjogvédelmi ügyekben hozott jogerős határozataiból.) 4. Felek egyezségi akaratának érvényesülése a felszólalási eljárásban. (1895:XXXVII. t.-c. 35. §.) A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztályának 1817/1935. N—2644. sz. határozatából. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztálya a felszólalásoknak részben helyt ad és a bejelentés tárgyára a szabadalmat a következő 1-ső és a közzétett 2—8 igénypontokkal megadja. 1. Eljárás ércek és más anyagok redukálására és a redukálási termékek és salakok megörnlesztésére aknakemencében, melyet az jellemez, hogy a redukálandó és inegömlesztendő anyagokat vagy azok keverékeit, szükséghez mérten salakképző anyagokkal és szénnel — vagy utóbbi nélkül — magas hőfokú redukáló atmoszférába visszük, ahol azok az izzó szén vagy redukáló gázok hatására redukálódnak, a keverék redukciónak ellenálló alkotórészei pedig egymással salakolvadékot képeznek, mi mellett mind az égés és a redukálógázok, mind pedig a redukálandó anyag az aknában felülről lefelé haladnak és a hőmérséklet az akna egész magasságában állandóan a salak olvadáspontja felett van. Egyúttal a bejelentőt kötelezi, bogy I. r. felszólalónak készkiadások címén 70 pengő, szóval hetven pengőben megállapított részköltséget, II. r. felszólalónak pedig képviselője kezéhez 200 pengőben, szóval kettőszáz pengőben megállapított eljárási részköltséget 30 nap alatt különbeni végrehajtás terhével fizessen. Az indokolásból : A Bíróság a felek érveléseit mérlegelve megállapította, hogy a közzétett 1-ső igénypont terjedelme felöleli a felszólalók által érvényesített anteriorításokból is ismertté vált közönséges nagyolvasztók üzemét is, minthogy annak fogalmazásából nem tűnik ki, bogy a redukálandó anyagnak és a redukáló gázoknak a redukáló térben való haladása, továbbá a redukciós folyamat lefolyása egyirányú, nevezetesen az aknában felülről lefelé haladó 24
