Szabadalmi Közlöny, 1935 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1935-08-01 / 15. szám
170 SZABADALMI KÖZLÖNY 15. szám. Az ötvözeteket általában véve analitikailag megállapított összetételükkel szokás jellemezni. A kémiai analízis módszerének természetéből azonban következik, hogy ez a módszer csupán az anyagban előforduló elemi alkotórészek minőségét és mennyiségét adja meg, de nem tájékoztat arról, hogy a komponensek az anyagban milyen vegyületek formájában vannak jelen. Ez a körülmény pedig különösen az ötvözetek körében fontos. Ismeretes ugyanis, hogy az ötvözetek a bennük előforduló komponensek vegyiileteinek, eutektikumainak, elegykristályainak egész sorát tartalmazhatják, melyek - ugyanolyan analitikai összetétel esetén is — az előállítási körülményektől függően egészen különféleképen alakulhatnak ki és az ötvözetnek egészen eltérő sajátságokat kölcsönözhetnek. Ebből következik, hogy az ötvözeteknek csupán az analitikai összetétellel való jellemzése csak tökéletlen lehet. Ezt a tökéletlenséget úgy lehet némileg kiküszöbölni, hogy az analitikai összetétel mellett megadjuk a találmány szempontjából a fontos vegyületszerű komponenseket is. Pl. a 109441. sz. szabadalom esetében jellemző, hogy a szénnek kötött alakban pl. karbid alakjában kell az ötvözetben lennie. Mindezekből következőleg valamely ötvözet jellemzőjéül az analitikai összetételen kívül csak azok a vegyületek szolgálhatnak, amelyek -— mint a találmány szempontjából fontosak — az igényben expressis verbis fel vannak említve. Ama nem szándékolt, az előállítás folyamán szükségképpen keletkező vegyületek sorozata, amelyek az előállítás megengedett esetlegességei szerint, előre nem látható minőségben és mennyiségben keletkezhetnek, az ötvözet jellemzőiül nem tekinthetők. A bírói osztály mindezek alapján felfolyamodónak erre vonatkozó érvelését nem fogadhatta el. Mçg kellett állapítani, hogy amennyiben a 109441. sz. szabadalom tulajdonosa a 3. igénypont szerinti eljárással ötvözetét úgy állítja elő, hogy az — jóllehet nem szándékoltan — a megtámadott bejelentés szerinti összetételét mutatja, akkor ez az ötvözet a szabadalom védelmi körén kívül esik. A 109441. sz. szabadalom 3. igénypontja szerinti eljárás ugyanis csak az 1. igénypontban védett termék előállításához vehető igénybe és így nem védhet, mint az eljárás termékét olyan ötvözetet, amely az 1. igénypontban jellemzett ötvözettől eltér. Ezért a 109441. sz. szabadalom 3. igénypontja a bejelentés 3. igénypontjára igényrontó nem lehet. A többi igénypontot illetőleg felfolyamodó a felszólalási eljárásban lefektetett érvelését tartotta fenn. Ez érveléssel szemben a bírói osztály a bejelentési osztály határozatát helyes indokainál fogva helybenhagyta. A japán Szabadalmi Hivatal új épülete. Az iparjogvédelemmel hivatásosan foglalkozók körében jól ismert, hogy a távol kelet modern nagyhatalmának, Japánnak igen magas színvonalú iparjogvédelmi jogszabályai vannak — annyira, hogy Kohler az 1909. évi japán szabadalmi törvényt annak idején a szabadalmi törvények mintaképének nevezte.*) Ez a törvény a használati minták, ipari minták és védjegyek oltalmát szabályozó jogszabályokkal együtt 1921-ben, az időik? folyamán szerzett tapasztalatok felhasználásával alapos (az egész szövegre kiterjedő) reformon ment át és ma ismét a legkorszerűbb iparjogvédelmi jogszabályok között foglal helyet. Az elmúlt év a japán iparjogvédelem történetében hasonlóan nevezetes fejlődési pontot jelent — bár ez a fejlődés nem a szellemi, hanem az anyagi javak körébe tartozik. Az elmúlt év nevezetes eseménye ugyanis az iparjogvédelem központi szervéneik a Japán Császárság Szabadalmi Hivatalának új épületébe való költözése volt. Az új épület négyemeletes, óriásablakos vasbeton palota, mely a Szabadalmi Hivatal igazgatója által érdeklődésünkre megküldött adatok szerint 3990.5 m2 területen épült. Egészen harmadik emeletéig kétudvaros, negye dilk emeletén |______| alakú alaprajza van. Összes helyiségeinek alapterülete 16938.2 m2. Magassága 21.15 m. Ami a tervrajzon legelőbb szembe ötlik, az, hogy a Hivatalnak saját — kb. 700 in2 területen épült emeletes házi nyomdája van. A második dolog ami a szemet megkapja, a könyvtár óriási mérete. Ismeretes, hogy a szabadalmi hatóságok valamennyi külföldi szabadalmi hatóság által hivatalosan kiadott folyóiratokat, nyomtatott szabadalmi leírásokat gyűjtik és ez a sok millió leírás, ami igen nagy értéket képvisel, óriási helyet igényel. Emellett természetesen szükség van bő jogi és műszaki könyvtárra is. A japán Szabadalmi Hivatal könyvtárhelyisége már most az épületnek a 'két udvar közötti részen kb. 400 m alapteriileteu földszinttől a harmadik emeletig helyezkedik el. Emellett a bel- és külföldi folyóiratok az első emeleten külön kb. 10X25 m-es teremben foglalnak helyet. A könyvtár nagyterme a földszintre és első emeletre terjed, míg a második és harmadik emeleten e helyiség fölött háromhárom terem van, amelyek közül a legkisebb egy-egy kb. 6X8 m-es olvasóterem. Hasonlókép óriási méretű a mintatár és a három irattár eg.venkint kb. 250 m.2 alapterülettel. Ugyancsak hatalmas méretűek a tárgyalótermek, melyeik közül a legnagyobb 8X13 m. *) Szabadalmi Közlöny 1912. 839. lap.
