Szabadalmi Közlöny, 1935 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-15 / 2. szám
14 SZABADALMI KÖZLÖNY 2. szám. Ennek az intézkedésnek célja az, hogy e kiadványoknak minél nagyobb elterjedését segítse elő a magyar ipar és kereskedelem körében — ugyanennek az iparnak és kereskedelemnek a jól felfogott érdekében. A mai igen kiélesedett versenyben ugyanis minden egyes vállalatnak úgyszólván létérdeke egyrészt hogy idejekorán tudomást szerezzen versenytársainak azokról a törekvéseiről, amelyekkel kizárólagossági jogokat szereznek az „ipari tulajdon“ területén, másrészt hogy a szakmájába vágó újabb találmányokat megismerje, továbbá az ipari tulajdon védelmének bel- és külföldi fejlődéséről értesüljön, Ezeket az ismereteket máshonnan, mint a fentem Hielt kiadványokból jól és biztosan nem lehet megszerezni. Különösen■ nagyfontosságú ez hazánkban, ahol anyagi okokból sem a találmányi bejelentéseknek, sem a védjegyeknek újdonságát hivatalból nem vizsgálják és így a vállalatok saját éberségükre vannak utalva abban a tekintetben, hogy versenytársaiknak a kizárólagossági jog megszerzésére irányuló netalán jogosulatlan törekvéseivel szemben idejekorán lépjenek fel ielszólalással vagy védjegytörlési keresettel. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem csak az apró vállalatok, de gyakran előkelő vállalatok versenytársaik szabadalmáról vagy védjegyéről csak akkor szereznek tudomást, ha a bitorlás miatt már a vádlottak padjára kerültek. Nem kevésbbé fontos e hivatalos lapok figyelemmel kísérése azoknak, akik maguk akarnak jogokat szerezni, mert enélkül, például a Szabadalmi Közlönyben kihirdetett közzétett bejelentés 1. évi díjának befizetését elmulasztva, helyrehozhatatlan károkat okoznak — önmaguknak. Látjuk tehát, hogy igazán alig akad vállalat, amelyiket ezek a kiadványok ne érdekelnének. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ipari és kereskedelmi vállalataink túlnyomó többsége e kiadványok fontosságát nem ismerte fel. Ezt mutatja legalábbis az a szomorú statisztika, hogy a Szabadalmi Közlöny belföldi előfizetői közül belföldi „vállalat“ (a szabadalmi ügyvivők nélkül) mindössze 30—35, a Központi Védjegyértesítőé pedig — a szabadalmi ügyvivőket is beleszámítva— 10—15, továbbá, hogy a Szabadalmi Leírások legnagyobb része raktáron marad. A hazai ipar és kereskedelem e fontos szükségletének a kielégítését kívánja a fentemlített rendelet megkönnyíteni azzal, hogy a kiadványok árát nagy mértékben leszállítja. Az árleszállítás különösen nagy a két hivatalos lapra való együttes előfizetés esetén, aminek a díját az eddigi ár felénél kisebb összegben úgy állapítja meg, hogy ugyanazzal az összeggel lehet ezentúl a két lapra előfizetni, mint eddig a Szabadalmi Közlönyre egyedül. Reméljük, hogy a kedvezmény nemcsak az eddigi előfizetőinket serkenti arra, bogy azok, akik eddig csak az egyik lapra fizettek elő, ezentúl mind a kettőt járatni fogják, hanem arra is számítunk, hogy valamennyi számottevő magyar vállalat elő fog fizetni ezekre a fontos hivatalos lapokra, biztosítva ezzel magát mind a szabadalmak, mind a védjegyek terén a meglepetésekkel szemben. Azt is reméljük, hogy előfizetőink a Szabadalmi Leírások kedvezményes megszerzési lehetőségét is hasznosítani fogják, hisz alig van olyan szakma, amelyben évente legalább j 25—30 szabadalom ne volna. Mivel a Központi Védjegyértesítő eddigi szabálytalan megjelenési időpontját a „Szabadalmi Közlöny “-nyel való kapcsolatbahozás miatt meg kellett szüntetni, az 1934. évfolyamot a 10. számmal lezártuk. Az 1934-es előfizetők azonban a múlt évfolyamból elmaradt két számot akkor is meg fogják kapni, ha — várakozásunk ellenére — kilépnek az előfizetők sorából. Az új előfizetők a „Les Marques Internationales“ számait csak az 1935. évi 1. számtól kezdve fogják kapni, amelyet előreláthatólag a febr. 15.-i számhoz csatolunk. A Szabadalmi Közlöny és Központi Védjegyértesítő közelebbi kapcsolata, valamint más szerkesztési szempontok folytán célszerűnek látszott a Szabadalmi Közlönynek az ipari tulajdon védelmével általában foglalkozó közleményeit a Közlöny elején egyesíteni, úgy hogy a konkrét tárgyú szabadalmi és szerzői jogi közlemények, továbbá a Védjegyértesítő ezt a részt kövessék. Szerk. Találmányi bejelentések közzététele. A bejelentés és mellékletei a hivatalos órák alatt a Bíró ság levéltárában megtekinthetők. A közzététel napjától számított két havi határidő alatt a közzétett bejelentés ellen felszólalások adhatók be. A közzétett bejelentés tárgya egyelőre a Jogtalan használat ellen védelemben részesül. (Idetgleues oltalom, 1»!I5:XXAV1I. t.-c. 34. Va). Az első évi díjat, illetőleg pótszabadalmi bejelentéseknél a pótszabadalmi díjat a közzététel napját követő 2 hónap alatt a Bíróság 114111. ez. postatakarékpénzlári csekkszámlájára kell befizetni. A befizetési lapra a bejelentés alapszámát, a bejelentő nevét és a találmány címét rá kell Írni. mert enélkül a díj beüzetését megállapítani nem lehet és ebben az esetben a Bíróság a bejelentést visszavontnak mondja ki. A zárójelben közölt név a bejelentőt képviselő szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd neve. 79. A. 3879. XIII/d. Aivaz Boris gyáros Budapest. — Papiroscséve és berendezés homlokielületeinek ragasztószerrel való bevonására. 1934 máj. 23. (Harsányi, dr. Medgyes és Adler.) A. 3923. X/f. Alfa Separator Részvénytársaság cég Budapest. — Berendezés papírtömítés előállítására. 1934 dec. 1. (Szilasi.) 81. B. 12571. V/b. Ettore Bugatti autótervező Molsheimben (Franciaország). — Sínjármű. Pótbej. a 109184. sz.-hoz. 1934 jan. 20. Franciaországi elsőbbs. 1933 jan. 21. (Schön F. és T.)
