Szabadalmi Közlöny, 1934 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-15 / 2. szám
26 SZABADALMI KÖZLÖNY 2. szám igazolással sem élt, a bejelentést az 1932. évi XVII. t.-c. 10. §-ának 7. bekezdése értelmében visszavontnak kell tekinteni, illetve ilyennek végzési leg kimondani. Ha ez ellen, a bejelentést visszavonta а к kimondó végzés ellen bejelentő felfolyamodással élhetne s ehhez a Sztii 195. §-ának téves értelmezése folytán az 1 évi díj befizetését igazoló csekkszelvényt csatolhatná, a bírói osztály az ilyen fel folyamodásnak csakis a törvényes szabályok megsértésével adhatna helyt, mert a bejelentési osztály végzésének megváltoztatása mellett a szabadalom engedélyezését, illetve felszólalás esetén a felszólalási eljárás lefolytatását kellene elrendelnie. E példa is igazolja azt, hogy —- minden esetben — a bejelentést visszavontnak kimondó végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs, nert e végzés nem más, mint a bejelentő mnasztásához fűződő, a törvény erejénél fogva önmagától is beálló jogkövetkezménynek egyterű bírói megállapítása (deklarálása), melv \övetkezményt csakis igazolás útján lehet elhárítani. A Szhüsz. 48. §-ának 2. bekezdése még két tárgyalási határnapot sorol fel, melyek elmulasztása miatt szintén igazolással lehet étn' A mulasztás következményei a Szhüsz 41. §-ában vannak megállapítva. Összefoglalva röviden az eddig mondottakat, ha bejelentő a Szab. törvény 33. §-ának 1. bekezdése szerint a kitűzött határidő alatt a hiányt nem pótolja vagy nyilatkozatot nem ad be, akkor mulasztását az igazolási batáridőn belül beadott igazolási kérelem kapcsán csakis a bejelentési osztály előtt pótolhatja. Ellenben, ha bejelentő a kitűzött határidő alatt beadja nyilatkozatát, akkor a bejelentési osztály a Szhüsz. 27. §-a értelmében az ügy érdemében dönt s ha e nyilatkozat után sem lehetne a bejelentés közzétételét elrendelni, akkor a bejelentést visszautasítja. E visszautasító végzés, miután érdemi döntést tartalmaz, lényegesen különbözik a mai jogi terminológia értelmében vett, tulajdonáképpeni visszautasító végzésektől, mert ez?1 tőrében nem tesz eleget, akkor a bírói osztály nak kell, most már a felfolyamodásban felh^> alaki kellékek hiánya miatt, az ügy érdemi vizsgálata nélkül, a beadványok, felszólalások, keresetek stb. visszautasítását tartalmazzák. Már most ha a bejelentési osztály a bejelentést akár azért, mert bejelentő a nyilatkozata szerint az eredeti bejelentéséhez ragaszkodik, akár azért, mert a hiányokat kellően nem pótolta, — visszautasítja, akkor bejelentő a visszautasító végzés ellen beadott felfolyamodásában a Szhüsz. 28. §-a értelmében új tényeket és bizonyítékokat (nóvumokat) is hozhat fel, épúgy, mint az ügy érdemében hozott, más határozatok elleni felfolyamodásában. Ha a bejelentési osztály az ilyen felfolyamodásnak a Pp. 555. §-a alapján saját hatás zottakra is tekintettel, — a Szhüsz. 27. §-a ezé rint az ügy érdemében döntenie. Ezekből következik, hogy bejelentő a visz szautasító végzés ellen beadott felfolyamodásában a bejelentési osztály előtt még nem érvényesített tényeket, melyeket az ügy sikere érdekében most már szükségeseknek tart, — a bírói osztály előtt még érvényesítheti. Dr. Zakariás Lajos in. kir. szabadalmi bíró. KÜLFÖLD. Selejtezés a német szabadalmi hivatalban. A Német Szabadalmi Hivatal elnöke közzéteszi, hogy a szabadalmi hivatalban a következő ügydarabokat fogja kiselejtezni: a) azoknak a szabadalmi bejelentéseknek az iratait, amelyekből nem lett szabadalom, abban az esetben, ha jogerős elintézésük óta 15 év már eltelt. b) a lajstromból törült használati minták iratait, beleértve azoknak a nyilvánosság számára szánt mellékleteit is, abban az esetben, ha a megszűnéstől már 12 év eltelt, c) azoknak a használati mintáknak az iratait, melyek nem voltak be jegyezhetők, ha bejelentésüktől számítva már hat év eltelt, d) azoknak a lajstromból törült védjegyeknek az iratait, melyek törlésétől már 10 év elmúlt, végül e) a be nem jegyezhetőnek talált védjegybejelentések iratait, amennyiben a jogerős elintézéstől már 10 év eltelt. Aki az itt felsorolt ügydarabok dolgában más elbánást kíván indítványozni, javaslatát 1934 február 1-ig nyújtsa be a Német Szabadalmi Hivatalhoz (Berlin. Gitschiner Strasse), kellőleg indokolva. (Chem. Fabrik, 1934- évi 52. száma 527. lapján foglalt közlés nyomán). A Német Szabadalmi Ügyvivői Kamara megalakulása. Az uj német szabadalmi ügyvivői törvény értelmében 1933 október 27-én megalakult a Német Szabadalmi Ügyvivői Kamara. A szabadalmi törvény 67. §-a értelmében az ügyvivői kamara első ülését a Német Birodalmi Szabadalmi Hivatal elnöke hívta össze, ki megnyitó beszédében rövid áttekintést adott a német szabadalmi ügyvivői intézmény történetéről és rámutatott azokra a feladatokra, melyeknek megoldása az új államalakulásban a szabadalmi ügyvivőkre vár. A Kamara tisztikarát közfelkiáltással választották meg. Elnök lett dr. Ullrich Antal berlini szabadalmi ügyvivő, alelnök Jourdan Emil berlini ügyvivő, ügyvezető Heilmann Ernő berlini ügyvivő. (Angew. Chemie, 1933- évi 50. szám 785. lapja.) V—i.
