Szabadalmi Közlöny, 1934 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1934-05-15 / 10. szám
10. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 133 A szerzői jogot beiktató hivatal közleményei. Az 1921. évi L1V. t.-c. 13., 55., 65., 67. és 75. §-ai értelmében beiktatott, a szerzői jog védelmét célzó bejelentések. 2081 1934. sz. Grünwald Sámuel m. tisztviselő Petszefitlőrinc. „A hárem áldozatai“ (írói mű). Вед. napja: 1934 márc. 12. 2082/1934. sz. Csilléry Lajos könyvtáros Budapest. „A budapesti, megyeri és wieni lóversenyek eredményeinek betűrendben felsorolt tabelláris kimutatása versenylovak szerint“ (nyomtatvány). Bej. napja: 1934 ápr. 17. 2083 1934. sz. Schweitzer Pál oki. gazdatiszt Budapest. „Miképen termel a gazda olcsón műtrágyát és mit nyer a gazdaság a száraz trágyával“ (közgazdasági mű). Bej. napja: 1934 ápr. 19. 2084 1934. sz. Tóth Dezső áll. r. detektív Újpest. „Üj apolló“ (vígjáték). Bej. napja: 1934 ápr. 21. 2085 1934. sz. Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Budapest. „Eb származási lapja“ (nyomtatványterv). Bej. napja: 1934 ápr. 24. 2086 1934. sz. Varsa Lajos László oki. építészmérnök Budapest. „A világ ura“ (írói mű, film tervezet). Bej. napja: 1934 ápr. 27. 2087/1934. sz. Kallivoda Ferenc bankigazgató Budapest. „Reklámfüzet“ (nyomtatványterv). Bej. napja: 1934 ápr. 27. N E M II I V V T V LOS KÉSZ. Jogesetek. (Kivonatok a M. Kir. Kúria és a M. Kir. Szabadalmi Bíróság iparjogvédelmi ügyekben hozott jogerős határozataiból.) 4. Az 1895.-XXXVII. t.-c. 6. §-a a megsemmisítési peres (id. t.-c. 21. §.) eljárásban. A M. Kir. Szabadalmi Bíróság Bírói osztályának 4300/1933. sz. végítéletéből: A m. kir. Szabadalmi Bíróság bírói osztálya felperes keresetének részben helyt ad, — ehhez képest a 105193. lajstromszámú szabadalmat az 1. (első) igénypont •tárgyára megsemmisíti, ennek megfelelőleg a szabadalmat a következő szövegű 1—3. igénypontra korlátozza: 1. Eljárás kapillárisoknak, különösen müselyemgyártásnál használatos fonócsöveknek vizsgálatára, melynél az egyes kapillárisokon ugyanazon nyomással folyadékot nyomunk keresztül és az egyes kapillárisokból megszabott időtartamban kiáramló folyadékmennyiséget mérjük, azzal jellemezve, hogy a nyomás alatt álló folyadékáramot egyidejűleg több egymással párhuzamosan kapcsolt kapillárison áramoltatunk át és az egyidejűleg kiáramló íolyadókmennyiségeket mérjük. 2. Berendezés az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítására, amelyet... stb. (úgy mint a régi 3. igénypont). 3. Befogófej a 2. igénypontban védett berendezéshez, amelyet... stb. (úgy, mint a régi 4. igénypontban. A keresetet egyéb részében elutasítja. A megokolásból: A keresetet a 3—4. igénypont tárgyának megsemmisítésére vonatkozó részében azért kellett elutasítani, mert a szabadalmi törvény 21. §-ának 2. pontja értelmében a keresetnek ebben a részében törvényes alapja nincs, illetőleg ez iránybani érdemi elbírálása a szabadalmi törvény 59. §-a értelmében nem a m. kir. szabadalmi bíróság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Felperes ugyanis a 3—4. igényponttal szemben arra hivatkozott, hogy a szóbanforgó találmány a vállalatában létesített üzemi (ú. n. „etablissement“) találmány s ez alapon annak tulajdonjoga, illetve az arra adott szabadalom őt (felperest) mint munkaadót illeti. Alperesnek felperes vállalatában a keresetben előadott alkalmaztatása azonban csakis a szabadalmi törvény 35. §-ának 3. pontjában meghatározott felszólalásnak képezhetné törvényes alapját, de ezt is csak az esetben, ha felperes a törvény 6. §-ában közelebbről körülírt alkalmaztatási, illetve szerződéses viszonyt igazolta volna. Eltekintve attól, hogy felperes az itt megjelölt szerződéses viszonyt alperessel vonatkozásban semmivel sem bizonyította, felperest keresetével még ennek bizonyítása esetéiben is el kellett volna keresetének e részében utasítani azért, mert a szabadalmi törvény 21. §-ának 2. bekezdése egyedül és kizárólag az 5. §-t jelöli meg a semmiségi kereset törvényes alapjaként. Meg kellett most már vizsgálni azt, hogy a törvény 6. §-ában szabályozott alkalmaztatási. illetve szerződéses viszony, mint semmiségi támadási alap nem-e volna a 21. §. 2. pontjában felhívott 5. §. alá vonható? Eltekintve attól, hogy a 21. §-ban Jogiak taxatív felsorolás ezen jellegéből kifolyólag kiterjesztőleg nem magyarázható, a bírói osztály azt, hogy a kiterjesztést kizáró, szoros értelmezés felel meg a törvény rendelkezésének, a következők alapján állapította meg. A szabadalmi törvény 5. §-a az egész magyar szabadalmi jogrendszernek azt a szerzői jogelvvel azonos, sarkalatos alaptételt juttatja kifejezésre, hogy a találmány azé, aki azt alkotta, létesítette,— tehát a feltalálóé — anyagjogilag tehát az övé a találmányát védő szabadalom is. A 6. §-ban szabályozott alkalmazotti, illetőleg szerződéses viszony esetében azonban a törvény a vállalatnak adja meg a jogot arra. hogy az alkalmazott találmányát a munkaadó vállalat a saját maga javára szabadalmaztassa, ez tehát az 5. §Jban lefektetett általános jogelvvel szemben éltéin, kivételes azzal ellentétes intézkedés.
