Szabadalmi Közlöny, 1933 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1933-09-15 / 18. szám

XXXVIII. évfolyam. Budapest, 1933 szeptember hó 15. 18. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY A MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA. KÖZLEMÉNYEK AZ IPARI TULAJDONJOG (SZABADALOM, VÉDJEGY, MUSTRA STB.) ÉS A SZERZŐI JOG KÖRÉBŐL. Előfizetési ára: Félévenként 20 pengő, mely összeget 1 Bíróság 104.101. számú póstacsekkszámlájára kell a m. kir. postahivataloknál befizetni. •> •> •> A Szabadalmi Közlöny minden hó 1-én és 15-én jelenik meg. Címváltozásokat a Közlöny szerkesztő­­•> •> ségéhez kell bejelenteni. * •> A M. Kir. Szabadalmi Bíróság székhelye: Budapest, V., Akadémia-utca 12. sz. (Telefon: 11-3-01 és 11-3-02) A M. Kir. Szabadalmi Bíróság postacíme : Budapest 5. Póstafiók 123. A 18. szám tartalma: 1933. évi XX. t.-c. a m. kir. szabadalmi bíróság bírálnak és hivatalnokainak felelősségéről. — Palesztina csatlakozása a hágai egyezményhez. — A M. Kir. Szabadalmi Bíróság elnökének megállapítása a 4300/1933. M. E. sz. rendelet 7. s-ában megállapított viszonosságokról. — Találmányi bejelentések közzététele. — Megadott szabadal­mak 108515—108600. — Átruházások. — Bejelentések visszavonása. — Felszólalás folytán elutasított találmányi bejelenté­sek. — Képviselet-változás szabadalomnál. — Megsemmisített szabadalmak. — Részben megsemmisített szabadalom. — Megszűnt szabadalmak. — A szerzői jogot beiktató hivatal közleményei, -r- Nem hivatalos rész : Jogesetek. (8.) — Hirdetések. 1933. évi XX. törvénycikk *■ ^ a m. kir. szabadalmi bíróság biráinak és hivatalnokainak felelősségéről." Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország országgyűlésének képviselőháza és felsőháza közös egyetértéssel a következő törvénycikket alkotta: 1. §. Azokat a jogszabályókat, amelyek a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről rendelkeznek, a m. kir. szabadalmi bíróság el­nökére, aieln őkére, bíróira és hivatalnokaira a jelen törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2. §. A fegyelmi bíráskodás szempontjából a ni. kir. szabadalmi bíróság elnöke a buda­pesti kir. törvényszék elnökével, alelnöke a budapesti kir. törvényszék másodelnökével, bírája a budapesti kir. törvényszék bírójával, hivatalnoka a kir. törvényszék hivatalnokával esik egy tekintet alá. 3. §. A m. kir. szabadalmi bíróság hivatal­noka felett a fegyelmi bíráskodást elsőfokon a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi bírósága három tagból álló tanácsban gyakorolja. A tanács elnöke a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke vagy alelnöke, akadályoztatásuk eseté­ben helyettesük, két tagja pedig a m. kir. sza­badalmi bíróság két bírája. E tanács két tagját, valamint akadályoz­tatásuk esetére két póttagot a m. kir. szaba­dalmi bíróságnak minden év elején tartandó * Kihirdettetett 1933. évi augusztus hó 25-én. teljes ülésében leéli egy év tartamára sors­húzás útján kijelölni. Jegyzőt a bíróság elnöke rendel ki. A közvádló tennivalóit a budapesti kir. ügyészség látja el. Vizsgálat elrendelése esetében annak tel­jesítésére a m. kir. szabadalmi bíróság egyik bíróját kell kiküldeni. A feliebbviteli bíráskodást a budapesti kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága gyakorolja. 4. §. A fegyelmi bíróság határozatait a ke­reskedelemügyi miniszterrel közli. A m. kir. szabadalmi bíróság elnöke a fe­gyelmi bíráskodásra kisorsoltak névjegyzékét haladéktalanul megküldi a kereskedelemügyi miniszternek. 5. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe s azt a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve hajtja végre. A már folyamatban levő ügyekben az elsőfokú eljárást az eddig érvényes szabályok szerint kell befejezni, a másodfokú eljárásra azonban ezekben az ügyekben is a jelen tör­vény rendelkezéseit kell alkalmazni. 59

Next

/
Thumbnails
Contents