Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1932-02-01 / 3. szám
52 SZABADALMI KÖZLÖNY 3. szám. rását a találmány bejelentésének időpontja előtt megismerje és gyakorolja. Miután ezen két ténykörülmény az előzetes nyilvános gya- j korlatbavétel tényálladékát kimeríti, következik ebből, hogy alperes szabadalma a bejelentés időpontjában már új nem volt és ezért azt az 1895. évi XXXVII. t-.c. 21. §-ának 1. pontja értelmében meg kellett semmisíteni. P. tanú vallomása a szabadalmazott eljárásra nézve semmiféle adatot, és így a per eldöntésére alkalmas tényeket nem tartalmazott, amiért e vallomást a bírói osztály alapul nem vette. A perköltségre vonatkozó intézkedés a Pp. 426. §-án alapszik. A teljesítés határidejét illetőleg a bíróság az 1911. évi I. t.-c. 307. §-át, a 34549/1915. K. M. | ein. számú rendelet 202. §-a alapján, az 1895. évi XXXVII. t.-c. 38. Vának megfelelően alkat- 1 máz ta. II. A m. kir. Kúria a végítéletet így hagyta helyben: A ni. kir. Kúria az elsőbíróság végítéletét helybenhagyja és végrehajtás terhével kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 50 P, azaz ötven pengő fellebbezési költséget 15 nap alatt megfizessen. I n dokolás: I. Az alperes fellebbezésében kérte, hogy az elsőbíróság ítéletének megváltoztatása mel lett a felperes keresetével elutasíttassék és az összes perköltség fizetésére köteleztessék. Előadta szóval is írásbeli fellebbezésének tartalmát. A felperes a fellebbezési tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Az 1895 :XXXVII. t.-c. 21. §-ára alapított jelen közérdekű perben a m. kir. Kúria a 36243/1928. I. M. sz. rendelet 27. és 28. §-ainak második bekezdése értelmében a fellebbezési tárgyalást a fellebbező alperessel megtartotta, és ennek során az alperesi tényállítások valóságát a per összes körülményeinek és a szolgáltatott bizonyításnak mérlegelése alapján téve vizsgálat tárgyává, elfogadta az elsőbíróság helyes ténymegállapítását és jogi döntését; miért is az elsőbíróság ítéletét vonatkozó helyes indokai alapján helybenhagyta és a fellebbező alperest a Pp, 425. és 508. §-ai értelmében a sikertelen fel- \ lebbezési eljárás költségében elmarasztalta. Védjegyügyekben hozott határozat. I. Védjegy törlésnél a lajstromozási díjat nem \ lehet visszautalni. (1890:11. t.-c. 15. §-a, 21. §-a d) : pontja, 1925:XII. t.-c. 1. §. A m. m. kir. keresk. i miniszter végzése az 55411—13. védjegyügyben.) VÉGZÉS. N. N. céget ama kérelmével, hogy az általa bejelentett 55411—55413. számú védjegyek be jegyzéséért fizetett 48 pengőnek a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara útján való visszautalását rendeljem el, mert azoktól a 394 - 396/1931. számú határozataimmal az oltalmat megtagadtam és azoknak törlését rendeltem el, elutasítom. Indokok: Az 1890. évi 11. t.-c. 15. §-a, illetve az ezt módosító 1925. évi XII. t.-c. 1. §-a szerint minden védjegy lajstromozásáért díjat kell fizetni. E díjfizetési kötelezettség független a védjegyoltalomtól, mert az említett díj az 1925. évi XII. t.-c. 2. §-a értelmében a m. kir. kincstárt és az ügyben eljárni hivatott kereskedelmi és iparkamarát a lajstromozás tényeért, nem pedig a védjegy oltalmáért illeti. Kitűnik ez az utóbb idézett törvényszakasz ama rendelkezéséből, hogy „a védjegy lajstromozásáért járó díjat a védjegynek lajstromozás végett való bemutatásakor kell befizetni“. Minthogy tehát a lajstromozási díj, függetlenül attól, hogy valamely védjegy a Kamara által foganatosított bejegyzéssel védjegyjogot szerz-e, vagy sem, fizetendő, ennélfogva az általam lajstromozásra alkalmatlannak talált és éppen ezért törölni rendelt védjegy lajstromozási díj visszautalásának helye nincs. Egyébként az 1890. évi II. t.-c. és az 1895. évi XLI. t.-c.-ből kérelmező cégnek védjegyek bejelentése előtt módja lett volna megállapítani, hogy melyek azok az okok, melyek folytán valamely védjegy a belajstromozásból ki van zárva. Azt is megállapíthatta volna kérelmező cég, hogy az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja módot ad nekem az olyan védjegy törlésére, amely nem volt belajstromozható. Minthogy pedig az 1890. évi II. t.-c. 15. §-a, illetve az ezt módosító 1925. évi XII. t.-c. 1. §-a szerint a lajstromozási díj sem el nem engedhető, sem pedig az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja nem rendeli el a védjegynek törlése esetén a lajstromozási díj visszautalását, ennélfogva kérelmező céget törvényes alapot nélkülöző kérelmével el kellett utasítanom. The MONOTYPE Corporation Limited cég LONDON-ban mint a 87470. számú Betűöntő- és szedőgép című, továbbá a 90106. számú Gép regiszterszalagok lyukasztására [írni és а 94751. számú Berendezés nyomdai célokra szolgáló szedéselemek előállítására clmü magyar szabadalmak tulajdonosa, e szabadalmainak gyakorlatbavétele céljából belföldi gyárosokkal vagy más érdeklődőkkel összeköttetést keres. Szabadalmait eadlja, vagy azokra gyártási engedélyt ad. Bővebb felvilágosítással szolgál : LÁSZLÓ ARTÚR hites szab. ügyvivő. Budapest, V., Akadémia-u. 14. sz. Telefon: Aut. 23-4-13.
