Szabadalmi Közlöny, 1932 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-15 / 2. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY â. szám. 20 V. Fejezet. Hatálybalépés. 12. §. (1) Ez a rendelet az. 1932. évi január hé 1 én lép hatályba.. (2) Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az illetékkötelezettség a rendelet hatálybalépése után keletkezett. Budapest, 1931. évi december hó 28-án. Dr. báró Korányi Frigyes s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszternek 1931. évi 163.329/1931. Vili. a. számú rendelete az 1914: XLIII. t.-c. 54. §. (I) bekezdése alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések újabb meghosszabbításáról. A Budapesti Közlöny 1931 október 31-iki 249. számában kihirdetett 5.800/M. E. számú minisztériumi rendelet 2. §-a — abban a feltevésben, hogy a törvényhozás a Pp-t a törvénykezési illetékek lerovása érdekében rövid időn belül megfelelően módosítja — az 1914. évi XLIII. t.-c. 54. §. (1) bekezdésének alkalmazását az 1931. évi november hó végéig felfüggesztette és megalkotta azokat a szabályokat, amelyek a felfüggesztett szabályok helyett a felfüggesztés idejére irányadók. Az idézett minisztériumi rendelet egyúttal felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a minisztériumi rendeletben november végéig megállapított felfüggesztési határidőt két ízben, legfeljebb egy-egy hónappal meghosszabbíthatja. Ennek a felhatalmazásnak alapján az idézett minisztériumi rendeletben megállapított felfüggesztési határidőt a Budapesti Közlönynek 1931 december 4-iki 277. számában kihirdetett 149.211. számú rendeletemmel az 1931. évi december végéig meghosszabbítottam, ezúttal pedig az 1932. évi január végéig meghosszabbítom. Ennélfogva az 1914:XLIII. t.-c. 54. §. (1) bekezdésének alkalmazása az 1932. évi január havában is mellőzendő és helyette az idézett 1931. évi 5.800. M. E. számú minisztériumi rendelet 2. §. (2)—(4) bekezdésének rendelkezései az irányadók. Ezzel kapcsolatban az idézett 1931. évi 5.800. M. E. számú minisztériumi rendelet 2. §. (3) és (4) bekezdésének alkalmazására vonatkozóan meghagyom a pénzügyi hatóságoknak, hogy a m. kir. minisztériumnak e tárgyban keletkező újabb elhatározásáig, az esetben, ha bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel lerovandó törvénykezési illetéket az ügyfélen behajtani nem lehet, úgy hogy az ügyvéd másodsorban való felelősségének érvényesítésére kerül a sor, amennyiben az ügyvéd a vonatkozó fizetési méghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt az egysze-I rés illetéket befizeti, akkor a felemelt illeték teljes összegét hivatalból töröljék. Ha ellenben az egyszeres illetéknek befizetése 15 nap alatt meg nem történik, akkor a teljes felemelt illeték követelendő, amelyet ilyenkor sem elengedni, sem mérsékelni nem lehet. Budapest, 1931. évi december hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. honvédség Szolgálati Szabályzatának (3000/193L Honv. Min. Ein. rend. A—32. sz. a. melléklete). Első részéhez tartozó Függelék 2. melléklete. Találmányokkal való eljárás.* (1) A találmányok a kincstár (honvédelmi igazgatás) felhasználási joga szempontjából : szolgálati és nem szolgálati, természetüknél fogva pedig haditechnikai és nem haditechnikai találmány okra oszlanak. (2) Minden, akár haditechnikai, akár más természetű szolgálati találmány a kincstáré. (3) Szolgálati találmányok mindazok a találmányok, melyeik létesítésére, a honvédelmi miniszter fennhatósága alá tartozó személy, elöljáró parancsnokságától (hatóságától stb.tőd) utasítást kapott, továbbá ily utasítás nélkül is, ha a feltalálónak hivatalos vagy szolgálati álláséiból avagy szerződéséből folyó kötelessége volt, hogy szakmájába vágó találmányok létesítésére, illetve a már meglevő találmányok, eszközök, gyártási eljárások stb. tökéletesítésére törekedjék. (4) A kincstárnak azonban akkor is joga van hozzá, hogy valamely szolgálati találmányt kártérítés kötelezettsége nélkül is felhasználhasson, ha a feltaláló szolgálati tevékenysége nem a feltalálásiban merül ki, sőt az nem is főfeladata. A kiniastár felhasználási jogának gyakorlásához azonban egymaga az a körülmény nem elegendő, hogy a találmány a feltaláló személy szolgálati tevékenységiének köréibe ősük. Ez a jog osák akkor áll fenn, ha a találmány a feltaláló szolgálati állásából folyó föladatának megoldásaként jött létre. (5) Például a hadianyaggyár igazgatójának szolgálati állásálból folyó kötelessége, hogy a gyártási eljárásokat minden lehető módon tökéletesítse. Ha ebbeli hivatásának teljesítése közben sikerül neki valiaimely szakmájába vágó találmányszerű újítást létrehoznia, csak szolgálati kötelességének tett eleget. Találmánya tehát szolgálati találmány, melyre a kincstár felhasználási joga korlátlanul fennáll. (6) Ha azonban csapattiszt talál fel valamit, a találmány tulajdonjoga akkor is az övé, ha a találmány a feltaláló fegyvernemének körébe esik, mert a csapattiszt szolgálati fel* Életbelépett 1931. évi augusztus hó 1-én.
