Szabadalmi Közlöny, 1931 (36. évfolyam, 1-24. szám)
1931-01-02 / 1. szám
и SZABADALMI KÖZLÖNY 1. szám. A szerzői jogot beiktató hivatal közleményei. Az 1921. évi L1V. t.-c. 13., 55., 65., 67. és 75. §-ai értelmében beiktatott, a szerzői jog védelmét célzó bejelentések. 1714/9:10. sz. Aznavourian Leóimé iparművésznő Szentendre. „Eljárás virágok, virágdíszek (és általában kézimunkadíszek) előállítására különböző kivitelű iparművészeti kézimunkákon.“ Bej. napja 1930 nov. 27. (263/930. ikt. sz.) 1715/930. sz. Löwenstein Arthur vállalkozó Budapest. „Astra, betűsor tervezet.“ Bej. napja: 1930 aug. 1. (162/930. ikt. sz.) 1716/930. sz. W cisz László könyvkötő Budapest. „Játék képtrükk.“ (Játékterv.) Bej. napja: 1930 szept. 29. (190/930. ikt. sz.) 1717/930. sz. Fizély Béla bányamérnök Budapest. „Jelzőtáblácskák meleg szabályozók részére.“ (Rajztervezet, ábra.) Bej. napja: 1930 okt. 17. (202/930. ikt. sz.) 1718/930. sz. Juszics Béla kereskedő Bük (Sopron m.) és Varsányi István kereskedő Budapest. „Tükörreklám és cégtáblák, illetőleg reklám és cégtábláknak tükrön való alkalmazására vonatkozó eljárás módja és kivitele (reklámtervezet). Bej. napja: 1930 szept. 1. (176/930. ikt. sz.) 1719/930. sz. Paulovits István ny. s. hiv. igazgató Budapest. „100 kockás sakkjátékterv és hozzávaló figurák kivitele“ (játéktervezet). Bej. napja: 1930 dec. 15. (276/1930. ikt. sz.) 1720/930. sz. Bánlaky Géza építészmérnök igazgató Budapest. „Postabélyegfüzet tarifával és hirdetéssel.“ Bej. napja: 1930 dec. 10. (274/930. ikt. sz.) 1721/930. sz. Haudck Károly és Weichert Béla szerkesztők Budapest. „M. kir. kormány-, kereskedelmi-, kincstári-, Gazdasági-, Egészségügyi-, Bányaügyi főtanácsosok és Tanácsosok Albuma, illetőleg nevezettek életrajza, kinevezése alfabetikus névsorban, albumba foglalva egyes portrék fényképpel“ (gyűjteményes mű). Bej. napja: 1930 dec. 19. (279/930. ikt. sz.) NEM HIVATALOS RÉSZ.-Szabadalmi ügyben hozott határozatok. í. A találmány tárgya a kitűzött műszaki feladatot megoldja és azért iparilag értékesíthető, vagyis szabadalmazható találmány. Teljesen közönbös a találmányi jelleg megítélése szempontjából az, hogy egyéb — a bejelentő által ki nem tűzött — műszaki feladatok megoldattak-e vagy sem (1895: XXXVII. t.-c. 1. §-a). (A bejelentési osztály határozata az F. 5894. alapszámú ügyben.) A m. kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztálya a felszólalást elutasítja és a bejelentés tárgyára a szabadalmat megadja. Indokok: Felszólaló a bejelentés tárgyára a szabadalom megtagadását kérte és költségeit 500 pengőben számította fel. Bejelentő a felszólalás és költségigény elutasítása mellett a bejelentés tárgyára a szabadalmat megadni kérte. Felszólaló azon az alapon kérte a bejelentés tárgyára a szabadalom megtagadását, mert annak tárgya az elsőbbségi időben már nem volt új, továbbá, mert nem találmány és a leírás az 1S95:XXXVII. t.-c. 32. §-ának nem felel meg. Felszólaló szóban is előadott érvelését a 15.921/1929. ikt. sz. felszólalás, az 1404/1930. ikt. sz. előkészítő tárgyalási jegyzőkönyv, a 3188— 1930. ikt. sz. és 12.095/1930. ikt. sz. előkészítő iratok, végül a 17.598/1930. ikt. sz. tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazzák. Bejelentő szóval is előadott ellenérvei a 19.393/1929. ikt. sz. nyilatkozatban, az 1404/1930. ikt. sz. előkészítő tárgyalási jegyzőkönyvben, a 7059/1930. ikt. sz. és 16.646/1930. ikt. sz. előkészítő iratokban, továbbá a 17.59S/1930. ikt. sz. jegyzőkönyvben foglaltatnak. A m. kir. Szabadalmi Bíróság bejelentési osztálya felek érvelésének a mérlegelése alapján megállapította az alábbiakat. A közzétett leírás 2. oldalának 2. bekezdése, illetve az igénypont 1—3. sorainak értelmében a kitűzött műszaki feladat az acetátselyem száraz és nedves szilárdságának emelésében és a titer finomításában állott. Ezt a feladatot kívánta a bejelentő megoldani azzal, hogy a közzétett igénypont szerint az acetátselymet szerves savakkal itatta (terhelte) és az így terhelt selymet mintegy 50%-on túl nyújtotta és a savat nyújtás közben (esetleg a nyújtást fokozva) eltávolította. Azt is megállapította a bejelentési osztály, hogy a közzétett igénypontban levő „mintegy 50%-on túl nyújtjuk“ kifejezés a leírás 2. oldalának 13—14. soraiban foglaltakkal („akkor 200%-ot is meghaladó nyújtást érhetünk el“) teljes összhangban van és a nyújtás alsó határát jelenti. Ennek az alsó határnak a megválasztása a bejelentés leírásának 1. bekezdésében felemlített maximálisan 25% ismeretes nyújtási értékkel szemben való elhatárolás miatt vált szükségessé. A felső határ megadása azért nem volt szükséges, mert felszólaló nem is állította, annál kevésbé igazolta azt, hogy egy bizonyos felső határnál a bejelentésnek fentemlített műszaki hatásai nem következnének be. Ezekből a megállapításokból az is következik, hogy az igénypont az 1895:XXXVII. t.-c. 32. §-a 2. pontjának megfelelően van szövegezve. Mivel a leírásban állított műszaki hatások bekövetkezését a bejelentő által beterjesztett kísérleti adatok — amelyeket felszólaló nem vont kétségbe — igazolják, a találmány tárgya a kitűzött műszaki feladatot megoldja és így
