Szabadalmi Közlöny, 1930 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1930-09-15 / 18. szám
18. szám. 403 SZABADALMI KÖZLÖNY 1. Az eljárást oly irat nyitja meg, ■amelyben az .a szándék jut kifejezésre, hogy az engedélyezést támadják és az a kérelem foglaltatik az iratban, hogy az engedélyezési iratokat kérjék be. 2. A bíró az iratokat közvetltenül a szabadalmi hivatal elnökétől kéri be. A beérkezés után értesíti felperest, hogy panaszát 20 nap alatt benyújthatja. Ez a határidő 10 nappal meghosszabbítható. 3. A periratban fel kell sorolni azokat a bizonyítékokat, amelyekkel felperes bizonyítni kíván. A keresetet és mellékleteit annyi példányban kell beadni, hogy úgy az alpereseknek, mint a szabadalmi hivatalnak 1—1 példány jusson. 4. Az alperesek és a szabadalmi hivatal a perirat egy példányának megküldésével felhívást kapnak, arra hogy 30 napon belül megjelenjenek a bíróság előtt és védekezzenek. A válasziratban az alperesnek ellenbizonyítékait szintén fel kell sorolnia. 5. A bíró erre azonnal felveszi a bizonyító eljárást, amelynek 30 nap alatt be kell fejeződnie. Ezen határidő első öt napjában a felperesnek a válasziratban felhozott újabb tényekkel szemben lehet bizonyítékokat felhozni. 6. A bíró a bizonyításfelvétel során jogi beismerés esetében a felekhez, vagy a szakértőkhöz és tanukhoz a szükséghez és belátásához képest kérdéseket tehet, ha szükségesnek tartja, különleges kérdéseket is, ha olyan okirati bizonyításról van szó, amelyhez még a felek tanubizonyítást indítványoznak. 7. A bírónak a döntés érdekében jogában áll az eljárásba más bizonyítékokat is bevinni. 8. A bizonyítékok felhozatalára különleges határidőt a törvényszék pénztáránál 1000 pezetának a letevése ellenében lehet kérni, amely összeg az ellenfelet illeti, ha a kérelmező ügyvesztes lesz. 9. Ha bizonyító eljárás befejeződött, a bíró az ügyiratokat átteszi a bírósághoz és felhívja a feleket, hogy 8 napon belül jelenjenek meg. 10. Ha az ügyiratok beérkeztek a bírósághoz és a felek személyesen megjelentek, előadót neveznek ki és kitűzik a tárgyadás napját, amelynek a legközelebbi 30 napon belüli időre kell esnie. 11. A szóbeli tárgyalás berekesztése után öt napon belül meghozandó ítéletben, a jogvesztes felet az ellenfél költségeiben marasztalni kell. A költség mértékét a bíróság szabad mérlegeléssel állapítja meg. 12. Az ítélet ellen csak felülvizsgálatnak van helye. 13. Az ítélet jogerőre emelkedése után az iratokat az ítélet egy másolatával a szabadalmi hivatalnak kell visszaküldeni. 14. Amennyiben a fenti rendelkezések eltérő szabályokat nem tartalmaznak, az eljárásnál a polgári perrendtartás szabályai a mérvadók. 284. §. Ezekben a semmiségi perekben az ügyész vagy ügyvivő általi félképviselet nem kötelező. A felek a bíróságnál megjelenhetnek személyesen vagy védelmüket ügyésznek engedhetik át, aki őket képviseli. A védelmet és képviseletet csak oly szabadalmi ügyvivő veheti át, aki az engedélyezési eljárásban az illető oltalmi jogot illetően ténykedett. 285. Az illető keresetben a szabadalmi hivatalt képviselő ügyésznek a szóbeli tárgyalás előtt a semmisségi kérdésében nem kell nyilatkoznia. A szóbeli tárgyaláson, ha a keresethez csatlakozik, a felperes után emel szót, ha a keresetet ellenzi, az alperes után. A keresetben való aktív részvétel nem kötelessége, a bizonyításfelvételbe azonban beavatkozhat és indítványokat tehet. A semmisségi eljárásban egyezkedésnek nincs helye. 286. §. A semmisségi ügyekben a 11. osztályú okmánypápirost kell használni. A szabadalmi hivatal ügyésze hivatalos papírt használ. Ezeknél az eljárásoknál az írnokok, jegyzőkönyvvezetők, teremszolgák, valamint más igazságügyi segédhivatalnokok és alkalmazottak díjai a kisebb jelentőségű ügyekben irányadó díjjegyzék szerint számítandók. 287. Mindaddig, míg az illetékes bíróságok jogérvényes ítéletben az alperesi szabadalom semmiségét és a felperesi szabadalom érvényességét ki nem mondják, nem rendelhető el azoknak az áruknak a biztosítékul való lefoglalása, sem azoknak a gépeknek és eszközöknek bírósági 106
