Szabadalmi Közlöny, 1930 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1930-04-15 / 8. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY

192

8. szám.

sége révén felperes javára megállapítható részköltséggel az a költség, amely felperes hibájából elhalasztott tárgyalással merült fel, kiegyenlítődik.

Alperes képviselőjét azzal a kérelmével, hogy költsége saját felével szemben megállapíttassék, a Pp. életbeléptetési törvény

18. §-a alapján utasította külön eljárásra.

II. A m. kir. Kúria végítélete a következő volt:

A m. kir. Kúria az elsőbíróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy a 84635. lajsitmmszámú szabadalmat a következő igénypontokra korlátozza és pedig:

Szabadalmi igények:

1. Eljárás tetőnek felemelésére emeletráépítésnél, amely egy emelőszervnek és egy tartórudazatnak (állványnak) összműködésbe hozatalából (kombinációjából) áll, jellemezve azáltal, hogy a tartórudazat az egész emelési magasságot felöleli és az emelési művelet egész tartamára, egyszer s mindenkorra felállítva az emelés ideje alatt az újonnan felépítendő falak igénybevételének teljes mellőzését teszi lehetővé.

2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítás! módja, jellemezve azáltal, hogy az emelőszerv is az, egész emelési magasságot felöleli.

3. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, melynél csak a tartórudazat öleli fel a teljes emelési magasságot, míg az emelőszerv annak csak egy részét, jellemezve azáltal, hogy a tartórudazatba egymás fölött az emelőszerv emelési magasságának megfelelő magasságban kikapcsolható tartó elemek iktathatok be az emelőszerv támaszpontja, valamint a tetőnek részlegesen felemeelt helyzetében való alátámasztása céljából.

4. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az emelőszerveket mozgató szerkezetek közös hajtási kapcsolattal bírnak;

a szabadalom többi igénypontjait (4—6, 8—10) megsemmisíti, ezt meghaladólag a keresetet a m. kir. Kúria is elutasítja és a per és fellebbezési költségeket kölcsönösen megszünteti.

Indokok:

A megtámadott szabadalom leírásában megjelölt műszaki feladat a tetőemelés. Ennek a feladatnak megoldása pedig a

szabadalmi leírás szerint egy állványzatnak (tartó rudazatnak) és egy emelő szerkezetnek az alkalmazása oly kivitelben és összetételben, amelynél az egész emelési művelet egyfolytában, esetleg megszakításokkal (3. igénypont) és a tetőemeléssel kapcsolatosan szükséges felfalazástól egészen függetlenül, tehát az új falazat közbeeső megterhelésének elkerülésével történik.

E feladatnak és a leírt megoldási módnak jelentősége szempontjából viszont nem téveszthető szem elől, hogy különböző tárgyak és anyagok emelése műszakilag nem azonos feladat, amennyiben egy zsáknak, vagy ládának felemelése könynyen keresztülvihető, míg egy nagyobb méretű, vagy nagyobb súlyú géprésznek vagy pl. egy egész mozdonynak vagy kis hajónak felemelése már egészen más követelményekkel jár, hasonlókép teljesen különböző teljesítményre van szükség akkor, ha egy épületnek vagy tetőnek emelése forog kérdésben.

Ennek igazolását adja az a közismert tény is, hogy pl. sörgyárakban a kisebb hordóknak felemelésére úgy a szerkezeti elvek, mint a szerkezeti megoldás tekintetében egészen más berendezést használnak (láncos emelőket), mint a nagy ászokhordóknak a pincéből a földszintre való emelésénél, amikor rendszerint víznyomásos vagy villamos felvonó székek szokásosak. A beszerzési ár, a teljesítőképesség és a gazdaságosság dönti el nevezetesen, hogy valamely adott célra, melyik szerkezet az alkalmasabb.

Azok a szerelődaruk, amelyek épületek tetőszerkezetének szerelésénél az egyes alkatrészek t. i. tartók vagy rácsos szerkezetek felemelésére szolgálnak, rendszerint nem használhatók az egész tető emelésére, már csak azért sem, mert sok ily szerkezetre volna szükség, ami nagy tőke beruházását és lekötését vonná maga után, ez pedig a ritkán előforduló igénybevétel mellett nem fizetődnek ki, aminthogy a többtonnás ászokhordók felemelésére alkalmas felvonószéket sem használják a 30—50 kg-os hordók emelésére, bár ennek a kivihetőség szempontjából szintén nem volna akadálya.

A műszaki feladat különbözősége ugyanis az oka éppen annak, hogy más megoldások, más eljárás, vagy más szerkezet válik az illető célra legalkalmasabbá.