Szabadalmi Közlöny, 1930 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-01 / 1. szám
16 SZABADALMI KÖZLÖNY 1. szám. leg a 35. §-ban kellett volna felvenni mint önálló támadási alapot, ez felelt volna meg a törvényben kiépített rendszernek, az abban követett alapelveknek és szellemnek. Ezekkel pedig a korábbi szabadalmaztatás, mint újdonságrontás merő ellentétben van s mint ilyen meg nem állhat. A kifejtettek szerint jogi és gyakorlati szükségesség annak az 1904 január 2-án tartott teljes Ölési határozat óta követetett gyakorlatnak fenntartása, amely a 3. §. 3. pontjára, mint újdonságrontásra alapított felszólalást az rí. n. „kék szabadalmakra“ korlátozta és ezzel azt a lehetőséget, hogy ez alapon más szabadalommal is lehessen támadni, elzárta. Ezen gyakorlat értelmében természetesen semmi akadálya sincs annak, hogy ez esetben a felszólaló felszólalását a 35. §-ának 3. pontjára, illetve az 5. §-ra alapítsa, Dr. Harausz Gyula. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyarországi Csoportjának közleményei I. A kényszerengedély intézményének létesítése a szabadalmi jogban. A nemzetközi iparjogvédelmi szövetség magyarországi csoportja Belatiny Arthur felsőházi tag elnöklete alatt f. hó 18-án ülést tartott, amelyen a szabadalmi kényszerengedélyek létesítéséről szóló törvénytervezettel foglalkozott. A kereskedelemügyi miniszter tervezete eleget kíván tenni annak a kötelezettségének, amelyet Magyarország az 1925. évi hágai iparjogvédelmi konferencián vállalt. E kérdés igen nagy fontosságú a magyar iparra és kereskedelemre. A tervezet — a hágai egyezménnyel összhangzásban — lehetővé teszi, hogy az államhatalom a szabadalmak tárgyában mutatkozó szükséglet kielégítésére bírni beavatkozással adhasson engedélyt belföldi vállalkozóknak. A magyar ipar ezután nem lesz kénytelen tétlenül nézni azt, hogy magyar szabadalom védelme alatt hosszú éveken át hozzanak be iparcikkeket a külföldről. Kelemen András csoporttitkár bevezető szavai után Bérezi Róbert, a magyar hites szabadalmi ügyvivők testületének elnöke behatóan ismertette a tervezetet a testületi állásfoglalással együtt, Medgyes Károly dr. szabadalmi ügyvivő kifejtette, bőgj- a kényszerengedélyek kizárólagossága vagy nem kizárólagossága tekintetében annál kevésbbé szabad megkötni az ítélkező hatóságok kezét, mert a helyes joggyakorlat kifejlődése tekintetében elég garancia az, hogy első fokon a szabadalmi bíróság, másodfokon pedig az ország legmagasabb bírói fóruma, a Kúria ítélkezik ezekben az ügyekben. Minthogy új intézmény létesítéséről van szó, aggályosnak tartaná, ha a törvény a szabad bírói mérlegelés terét szűkítené. Szente Lajos dr. ügyvéd a védjegyek ellen indítható törlési keresetbizonyos esetében a határidők egyeztetését kéri, amit Bányász Jenő dr., a bpesti keresk. és iparkamara titkára is helyesel. Belatiny elnök az általánosan megnyilvánuló felfogáshoz a maga részéről is csatlakozik és különösen helytállónak tartja a kényszerengedélyek kizárólagossága ellen tett észrevételeket. A csoport Bérezi referátuma és a vita, eredménye alapján tett titkári indítványra azt az egyhangú határozatot hozta, hogy általánosságban elfogadja és melegen üdvözli a tervezetet és hogy részletekben a következő elveket kívánja érvényre juttatni: kényszerengedélyt csak az kérhet, aki a szabadalom tulajdonosától önakaratú engedélyt szerezni nem tudott; a bíróságok az összes körülmények mérlegelésével döntik el a kenyszerengedély terjedelmét; a kényszerengedély tulajdonosa önakaratú engedélyt nem adhat; megvonni csak oly szabadalmat lehet, melyre a bíróság jogerős ítélettel kényszerengedélyt adott. Mint örvendetes körülményt kell feljegyezni azt, hogy ebben az igen fontos gazdasági kérdésben a nemzetközi szövetség magyarországi csoportjának és a magyar hites szabadalmi ügyvivők testületének véleménye megegyezik.
