Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)
1929-10-15 / 20. szám
20. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY Ш II. Fejezet. A szerzők jogai és kötelezettségei. 4. cikk. Valamely tudományos felfedezés szerzőjének jogai a felfedezés tényleges közzétételéből származnak. E jogok a felfedezés használóival szemben a beadási naptól érvényesíthetők, amelyen valamely nemzetközi szervezet lajstromozta a bejelentést, mely a szerző számára igényli az 1. cikkben körülírt és a felfedezés minden lehető anyagi alkalmazására kiterjedő jogot. 5. cikk. Jelen egyezmény alapján a tudományos felfedezések szerzőinek vagy jogutódjaiknak adott védelem tartama a 4. cikkben meghatározott lajstromozási naptól számított 30 év. (i. cikk. A felfedezések szerzői és jogutódaik, mint valamely szerződő állam polgárai, a többi szerződő állam területén ugyanazokat a jogokat és előnyöket élvezik, mint amelyeket az illető államok a saját polgáraiknak biztosítanak, vagy a jövőben biztosítani fognak. 7. cikk. A jogok tekintetében semmiképen sem lehet érvénytelenségi ok az, ha valamely felfedezést előzetesen maga a szerző tesz közzé. III. Fejezet. A használók jogai és kötelezettségei. 8. cikk. A tudományos felfedezést, melynek szerzői jogára lajstromozás útján igényt jelentettek be, bármely vállalat használhatja azzal a feltétellel, hogy a vállalat kölcsönös megállapodás vagy ennek hiányában bírói ítélet által meghatározott ellenértéket fizet a szerzőnek. 9. cikk. Minden vállalat, mely a jelen egyezmény 4. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően bejegyzett valamely tudományos felfedezés szerzőjétől felszólítást kapott, köteles az előző cikkben rendelkezett ellenérték egyezségi megállapítása végett a szerzővel tárgyalásba bocsátkozni. 10. cikk. Ha nem jött létre egyezség, bármelyik fél bírói megállapítást kérhet. 11. cikk. Ha ötévi időtartam után a felek bármelyikének nézete szerint a megállapított ellenérték már nem felel meg a használati értéknek, az illető félnek jogában áll az érvényes megállapítás bírói felülvizsgálatát kérni. A felek a felülvizsgálatot öt évenkint megújíthatják. 12. cikk. Bárki, aki azt állítja, hogy valamely felfedezés szerzője és valamely vállalat között oly szerződés jött létre, mely az ő érdekeit csorbítja, vagy jogai sérelmére ítéletet hoztak, jogosult a helytelenül szerzőnek elismert személy ellen pert indítani. Minden olyan ítélet, mely a tényleges szerzőt jogaiba visszahelyezi, magával vonja azt, hogy a vállalat elleni igény a tényleges szerzőre száll, amellett hogy a tényleges szerzőnek, a helytelenül szerzőnek elismert személytől, a szenvedett kárért méltányos kártérítés jár. 13. cikk. Magánmegállapodások, melyek a jelen egyezmény határozataival ellentétben állnak, sérelmesek lévén a közrendre, semmisek és érvénytelenek. IV. Fejezet. Az illetékesség szabályozása. 14. cikk. Az esetben, ha a felek nem volnának ugyanazon állam polgárai és közös bíróság vagy választott bírák tekintetében nem tudnának megegyezni, a vita eldöntésére oly nemzetközi választott bíróság illetékes, melynek tagjait maguk a felek választhatják a Nemzetek Szövetségének Titkárságától összeállított jegyzék alapján, mely tudósok, iparosok és jogászok neveit tartalmazza. A felek mindegyike egy vagy két kü lönböző állambeli választott bírót nevez meg. Az így megnevezett választott bírák, ha ez szükséges, elnököt választanak. Ha megegyezés nem jött létre, bármelyik érdekelt fél az állandó nemzetközi bíróság elnökéhez fordulhat, aki a választott bírót vagy elnököt kijelöli.
