Szabadalmi Közlöny, 1929 (34. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

18 SZABADALMI KÖZLÖNY 1. szám. kibocsátott használati engedélyeken ala­pulnak. A Federal Trade Commission adott ma­gán személyeknek használati engedélye­ket, anélkül, hogy az É. A. E. Á. részére valami jogot fenntartott volna. Ebből kö­vetkezik, hogy az ilyen használati enge­délyek nem tartoznak a „törvény“ 3. cikke b) alcikk 3. §-a alá. Éppen ezért nem lehet a törvény 3. cikke b) alcikk 4. §-a alapján álló igényt támasztani ily alapon az É. A. E. Á. ellen, ilyen használati engedély alap­ján való gyártás esetére azon a címen, hogy a használat az É. A. E. A. által vagy az ő céljaira történt. Vagyis az Arbiternek az a nézete, hogy igények, melyek a Federal Trade Com­mission által adott használati engedélye­ken alapulnak ítélkezése alá nem tar­toznak. De az Arbiter azt is kinyilatkoztatja, hogy mindazoknál a szabadalmaknál, me­lyeknél a Federal Trade Commission adott ki használati engedélyt, ha az tűnik ki, hogy (1) a vonatkozó szabadalmat később (ezen használati engedély után) a Custo­dian lefoglalta és az É. A. E. Á.-nak direkt eladta, reá átruházta, vagy neki használati engedélyt adott, vagy (2) ha a vonatkozó szabadalomnak oly az É. A. E. A. által vagy részére vonatkozó használa­táról van szó, amely használat nem a Federal Trade Commission engedélyén alapult, hanem egy jogosulatlan haszná­lat volt és bármelyik ily esetben a szaba­dalom tulajdonosa a Custodian által való lefoglalás idejében igényjogosultnak mu­tatja ki magát, akkor igénye az Arbiter előtt tárgyalható. IY. A döntvény alkalmazása. Ez a döntvény, amennyiben alkalmaz­ható, az Arbiter előtt fekvő és az ő hatás­körébe tartozó igények előkészítésére, tár­gyalására és eldöntésére irányadó. Ha akár valamelyik igénylő, akár az É. A. E. Á. ügyésze azon a véleményen van és írás­ban bizonyítja is, hogy a kérdéses eset ezen elvek más alkalmazását, vagy az itt kifejtett szabályok megváltoztatását kí­vánná, az érvelésüket és bizonyítékaikat az Arbiter megfontolás tárgyává fogja tenni és ha megállapítja, hogy a bizonyí­ték érdemleges, akkor az ily eseteket spe­ciális megítélés tárgyává fogja tenni. Dr. Vásárhelyi László. Szabadalmi ügyekben hozott határozatok. 1. A felfolyamodó utólagos előadásait a bírói osztály az 1911:1. t.-c. 222. §-a meg­felelő alkalmazásával hivatalból figyel­men kívül hagyta, mert az elsőfokú el­járás egész anyagából azt a meggyőződést merítette, hogy fél az előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándéko­san halogatta. (A bírói osztály határozata a B. 10107. alapszámú ügyben.) A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya a felfolyamodást elutasítja és a be­jelentési osztály határozatát a költségek kölcsönös megszüntetése mellett helyben­hagyja. Indokok: A bírói osztály a bejelentési osztály határozatát helyes indokai folytán hagyta helyben. Ezeket az indokokat a felfolyamodásra való tekintettel még a következőkkel egé­szítette ki a bírói osztály. Az elsőfokú határozat indokaiban 1. alatt felsorolt nyomtatvány megjelenési idejének megállapítása tárgyában fel­folyamodó részéről előterjesztett bizonyí­tási indítványt a bírói osztály mint feles­legeset azért mellőzte, mert ez a nyomtat­vány olyan útburkoló ceinentmakadám­­eljárást ismertetett, melynél a kötőanya­got száraz keverék formájában alkalmaz­zák s így ez a nyomtatvány már eltérő tárgya folytán sem lehet ujságrontó sem az 1., sem a 2. igénypont szerinti eljárással szemben. Felszólalónak a bejelentés 1. igénypontja szerinti eljárás műszaki hatásának két­ségbevonását tartalmazó kijelentését a bí­rói osztály az alábbi okok miatt hagyta figyelmen kívül. Bejelentő a vitássá tett műszaki hatást a bejelentéséhez csatolt leírásban állította, amiről a felszólaló a bejelentés megtekin­tésekor, tehát 1927 június hó 15. napja !

Next

/
Thumbnails
Contents