Szabadalmi Közlöny, 1928 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1928-11-01 / 21. szám

21. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY HSl kássy Lóránt Budapest. „A mozgóképek­nél, moziszkeccseknél a vetítésnek, illető­leg a vetített képeknek és feliratoknak emberi hangokkal vagy műszer útján való teljes kísérési módja, illetőleg teljes és tökéletes magyarázatszerű előadása.“ Bej. napja: 1928 márc. 9. 1405/928. sz. Fehér Andor magánzó Mis­kolc. „Tervezet munkaalkalmak létesíté­sére.“ (Tervezet.) Bej. napja: 1928 márc. 21. 1406 928. sz. Rimár István építész és Ambrózy György magánzó Budapest. „A hősi emléktábla.“ (Képzőművészet.) Bej. napja: 1928 márc. 21. 1407/928. sz. Dr. Pilisy István gyak. ügy­véd Budapest. „A magyar hármas pa­rancs.“ Bej. napja: 1928 márc. 22. NEM HIVATALOS KÉSZ. Herrmann Miksa 60 éves. Szeretetteljes ünneplésben részesítette a kereskedelmi minisztérium tisztviselő­kara és a minisztériumhoz tartozó intéz­mények vezetősége okt. 15-én Herrmann Miksa kereskedelemügyi minisztert, aki most tölti be hatvanadik életévét. A minisztérium nagy tanácskozó termé­ben gyűlt össze a tisztviselőkar, amely­nek nevében Desetvffy Aurél államtitkár üdvözölte a minisztert. Beszédében visz­­szapillantott a miniszter kétéves működé­sére, amelyhez a nagy és fontos alkotások egész sorozata fűződik. Herrmann Miksa miniszter meghatva mondott köszönetét a tisztviselők üdvöz­léséért és hangoztatta, hogy az eddigi el­ért eredmények egyik legfőbb forrása az a buzgalom és ügyszeretet, mellyel a tiszt­viselőkar dolgozik. Nyugodt és tiszta lel­kiismerettel tekinthet vissza az elvégzett munkára, mert az eredmények erőt adnak a jövőre. Az elmúlt napokban alkalma volt egy előkelő angol úrral, aki 1922-ben Magyarországon volt, az ország helyzeté­ről beszélni és örömére szolgál, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottságának an­gol előadója nagy örömmel állapította meg a nagy előrehaladást. A kifosztott és lerongyolt akkori közlekedés helyett most rendes, megfelelő lehetőségeket tapasztalt és az akkor sötét utcák és dezolált hely­zet helyett rendet és világosságot lát most. Csodálkozásának adott kifejezést, hogy Magyarország képes volt ilyen rö­vid idő alatt akkora lépést tenni a fejlő­dés felé, amennyit megtett és ezzel az egész világ objektiv jóindulatát, csodála­tát kivívta magának. Rámutatott ezután Herrmann Miksa azokra a nagy felada­tokra, melyek a közel jövőben megoldásra kerülnek és kérte a tisztviselőket, hogy továbbra is az eddigi bírzgalommal, hű­séggel és odaadással szolgálják az ország ügyét. Nagy éljenzéssel és tapssal fogadták a miniszter beszédét, majd Samassa Aurél államtitkár, az elnöki osztály vezetője egy magyar motívumokkal díszített ka­zettát adott át a tisztviselők nevében a minisztérium főtisztviselőinek fényképé­vel. A bensőséges ünneplésen a szabadalmi bíróság bírái Schilling Zoltán elnök veze­tésével, valamint a bíróság egész segéd­­személyzete testületileg vett részt. A védjegyek függetlensége és átruházása.* Manapság már általánosnak mondható az a felfogás, hogy a védjegyek nem sze­mélyiséghez tapadó jogok. A legutolsó év­tizedek egynémely felfogásával ellentét­ben, a magyar védjegyjognak az volt mindig az alapelve, hogy a védjegyek az illető ipartelepre mutatnak reá, ahol is az illető üzem a tulajdonos személyével nem azonos. A Nemzetközi Iparjog­­védelmi Szövetség és más nemzetközi szerződések befolyása alatt, valamint fő­leg a gazdasági élet követelményeképpen az utóbbi években a tisztességtelen ver­seny meggátlására még azokban az orszá­gokban is, ahol egy megfelelő, speciális törvényt nem alkottak e célhói, hatékony rendelkezéseket hoztak. A tisztességtelen verseny meggátlására való magyar tör­vény értelmében is a cég és védjegy a vál­lalathoz tartoznak és nem a tulajdonos személyéhez, akár bejegyzett védjegyről van szó, akár olyan árujelzésről, mely az általános forgalmi érvényesség tekinteté­ben egy bizonyos üzemre mutat reá. Ennélfogva valamely megjelölést, legyen az az illető saját neve is, nem lehet oly módon használni, hogy abból az áru ere­* Kelemen András szabadalmi ügyvivő előter­jesztése a római kongresszus bizottsági ülésén, Taillefer André párisi főelőadóhoz, a kongresszus ezen bizottsága elnökéhez. Németül megjelent az Ungarische Gewerbeschntzberi.chte f. é. szept. 25-iki számában. 101

Next

/
Thumbnails
Contents