Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1927-03-01 / 5. szám

5. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY 77 vehető figyelembe semminemű utólagos, an a leírásban nem foglalt értelmezés“. Ennek alapján a bíróság a rendelkező részben megadott ítéletet hozta. Költsé­gekben a megállapítást kérő felet az 1895. évi XXXVII. t.-c. 57. §-a 3. bekezdése alapján marasztalta a bíróság. Megállapítást kérő fél képviselője kérel­mét azért utasította külön eljárásra a bíróság, mert képviselő költségjegyzékét nem csatolta. (É. T. 18. §.) 4. A felfolyamodás során előterjesztett új Hiánypont a tárgyalás alapjául nem volt elfogadható, mert közzé nem tett jellemző­ket tartalmazott. (81.588/1914. К. M. rend. 40. és 42. §-ai, 1895. évi XXXVII. t.-c. 32. §. utolsóelőtti bek.). A bírói osztály határozata a T. 2576. alapsz. ügyben. A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya a bejelentési osztály határozatát helybenhagyja. Indokok: Bejelentő fel folyamodásához új leírást új igénypontokkal és új rajzokat csatolt és ezek alapján kéri a szabadalmat. Fentieket megvizsgálva a bírói osztály az új leírást és rajzot a régiekkel szemben olyannak találta, amely kiterjesztést nem tartalmaz, az új leírás és rajz eszerint a tárgyalás alapjául elfogadható lenne. Ez zel szemben azonban az új 1. igénypont oly jellemzőket említ, amelyek a régi igénypontokban elő nem fordultak, illetve közzétéve nem voltak. Az új igényponto­kat ezért a tárgyalás alapjául elfogadni nem lehetett. Mérlegelve felfolyamodó érveit a bírói osztály a bejelentési osztály 16.602/1920. számú határozatának indokait az eredeti igénypontok tárgyait illetőleg helyesek­nek találta és azokat csupán a 3-ik igény­pontra vonatkozólag a következőkben egé­szíti ki. A vashengernek több egymással csuklósán összekötött csőszakaszból való összetétele révén a bírói osztály vélemé­nye szerint a leírás szerinti cél — „a talaj minden egyenetlenségéhez való pontos al­kalmazkodás“ — el nem érhető, minthogy eme csőszakaszok egyes darabjai egy-egy mélyedésnél bemerülve, emelők gyanánt működnek és így a csőszakasznak a mé­lyedésből kiemelkedő vége a magasba emeli az azzal összekapcsolt boronaszeme­ket, azokat ezen a helyen hatástalanítva. A kifejtettek értelmében a bejelentési osztály határozatát helyben kellett hagyni. 5. A m. kir. szabadalmi felsőbíróság íté­lete az M. 5280. alapsz. megállapítási kérelemben. Ha a nemleges megállapítási kérelem alaptalannak bizonyul, a kérelem elutasítandó (1895. évi XXXVII. t.-c. 57. §-a 1. bek.) Az elsőfokú ítélet rendelkező része így hangzott: A m. kir. szabadalmi bíróság birói osztálya megállapítja, hogy az ide­­fűzött leírásban és rajzban ismertetett kábel a 68923. sz. szabadalom 1. igénypont­jába ütközik. A m. kir. szabadalmi felsőbíróság az, elsőbíróság ítéletét olyan értelemben hagyja helyben, hogy a felperest kereseté­vel elutasítja és végrehajtás terhével kö­telezi a felperest, hogy az alperesnek 15 nap alatt 1,500.000 (Egymillióötszázezer) kor. felebbezési költséget fizessen. I n d о к о 1 á s. A felperes felebbezési kérelme arra irá­nyult, hogy a m. kir. szabadalmi Felső­­bíróság az elsőbíróság ítéletét — a per­költségre vonatkozó rendelkezés kivétlé­­vel —• változtassa meg és állapítsa meg, hogy a keresetben leírt kábel az alperes­nek 68923. számú szabadalmába nem üt­közik. Az alperes az elsőbíróság ítéletének helybenhagyását és a felperesnek a feleb­bezési költségben való marasztalását kérte. A m. kir. szabadalmi Felsőbíróság magáévá teszi az elsőbíróságnak azt a fel­fogását, hogy az a kérdés, vájjon az al­peres találmányának bejelentésekor az iparnak—-figyelemmel a bemutatott előző szabadalmi leírásokra —- milyen volt az állása, ebben a perben nem tárgya a vizs­gálatnak; mert a döntés a kereseti kérel­men túl nem terjedhet, a kereseti kérelem feletti döntéshez pedig elegendő annak a kérdésnek a vizsgálata, hegy az alperes szabadalmi leírásának 1. igény-pontja reá­­olvasható-e a megállapítási kereset tár­gyai a. 20

Next

/
Thumbnails
Contents