Szabadalmi Közlöny, 1927 (32. évfolyam, 1-24. szám)

1927-06-15 / 12. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY. 207 gáló csavarvonal alakú wolframdrót, azzal jellemezve, hogy az egyes wolframkristá­­lyok izzás közben alakjukat nem változ­tatják meg és ennek folytán a csavar­vonal alakú wolframdrót át nem hajlik.“ Ezt az igénypontot a bejelentési osztály visszautasította, azzal az indokolással, hogy az feladatot kíván lefoglalni, resul­­tatum alakjában, ahelyett, hogy meg­jelölné azt a struktúrát, amelyet a drót­nak adni kell az igénypontban kijelölt cél elérése végett. Ennek a struktúrának a megjelölése hijján, a feladat lefoglalását a bejelentési osztály nem tekintette az 1895:XXXVII. t.-c. 1. §-a értelmében sza­badalmazható találmánynak. Ezen végzés ellen a bejelentő felfolya­modott s előadta, hogy fenti igénypont közzététele elrendelendő, mert bejelentő abban kifejezésre juttatta azt, ami új és amit mint szabadalmazandó! védelem alá kíván helyezni, amikor megadta az óhaj­tott védelem tárgyának egy olyan jelleg­zetességét (az alkotó kristályok alakállan­dóságát), amely által az minden mástól megkülönböztethető. A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya a leírás első részéből, különösen an­nak második bekezdéséből megállapította, hogy mindaz, amit akár az eredeti, akár a módosított 1. igénypont tartalmaz, nem egyéb, mint ismeretes feladat. Mivel esze­rint az 1. igénypont találmányt nem tar­talmaz, a fenti t.-c. 1. §-a szerint pedig csak találmányok szabadalmazhatok, a bírói osztály az 1. igénypont tárgyát nem találta szabadalmazhatónak s ezért a be­jelentési osztály végzését megtámadott ré­szében helybenhagyta. Mivel a bírói osztály jelen határozatát olyan indokok alapján hozta meg, ame­lyekre vonatkozólag bejelentőnek nyilat­kozni alkalma volt, a bejelentőt a 81588/1914. К. M. rendelet "27. §-a értelmében nem kellett meghallgatni és mivel a fenti indo­kok alapján a felfolyamodás elbírálható volt, a bírói osztály a felfolyamodó többi indokait mellőzte. 11. A magáit jogi alapon indítóit felszóla­lást, minthogy a szabály szerűen megidé­zett felszólaló a tárgyaláson meg nem je­lent, a bejelentő kérelmére vissza kellett utasítani. (81588/1914. К. M. rend. 41. §-a.) (A bejelentési osztály határozata a H. 5934. a lopsz, ügyben.) A in. kir. szabadalmi bíróság bejelentési osztálya a felszólalást visszautasítja s a bejelentés tárgyát képező találmányra a szabadat inat megadja. A leírás felzetén bejelentő foglalkozá­sának adatát „gyáros“-ról „vasúti fő­tisztire igazítja ki. Indokok: A bíróság az 1895. évű XXXVII. t.-c. 35. §-a második bekezdésének 3-ik pontjára alapított felszólalást — tekintettel arra, hogy a tárgyaláson a szabályszerűen meg­idézett felszólaló nem jelent meg, — a be­jelentő kívánságára a 81588/1914. K. M. E. számú rendelet 41. Va értelmében vissza kellett utasítani s a bejelentés tárgyára a szabadalmat meg kellet adni. A leírás felzetén bejelentő foglalkozása „gyáros“-ról „vasúti főtlszt“-re a bejelen­tési kérvény, valamint a bejelentéshez csa­tolt meghatalmazás, hitelesítési záradéká­ban foglalt egybehangzó adatok figye­lembe vételével igazi Itatott ki. 12. Eljárás nyilvános gyakorlatbavétele. A tanuk által látott gépek gyárban működ­tek. A bírói osztály határozata a B. 7309. alapsz. ügyben: A m. kir. szabadalmi bíróság bírói osz­tálya a bejelentési osztály 3471/1918. szánni határozatát részben és akként változtatja meg, hogy a szabadalmat „Berendezés szá­rúhoz hasonló masszáknak kazeinből való előállítására“ címmel - az alábbi igény­pontra megadja és a bejelentőt arra köte­lezi, hogy az egész felszólalási eljárás rész­költsége fejében a felszólalónak képvise­lője kezéhez 400 azaz négyszáz pengőt 15 nap alatt végrehajtás terhével fizessen. Igénypont: Szárúhoz hasonló anyagok folytonos üzemben való előállítására szol­gáló csavarsajtó, mely a bevezetőcsatorná­nál hűtött a gyúrótérnél pedig fűtött hen­gerrel bír, jellemezve azáltal, hogy a ki­bocsátó nyílás és a csavarorsó mellső vége közötti térben külön, gyúróeszközként ható ellenállásokkal van ellátva. Indokok: I. Bejelentő felfolyamodásában a be­jelentési osztály 3471/18. számú határoza­tának ténymegállapítását azon az alapon támadta meg, hogy az a tanú, akinek egyedül álló vallomása szolgált a tény­megállapítás alapjául, nem megbízható és 53

Next

/
Thumbnails
Contents