Szabadalmi Közlöny, 1926 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1926-02-15 / 4. szám
60 SZABADALMI KÖZLÖNY. 4. szám. NEM HIVATALOS KÉSZ. Dr. Bittó Béla. Bírói működésének 30 éves jubileumára. Február 16-án lesz 30 esztendeje annak, hogy sárosfalvai és nadasdi Bittó Béla dr.-t a legfelsőbb elhatározás az 1895 :XXXVII. t. -c. alapján megszervezett magyar királyi szabadalmi hivatal (most bíróság) bírói székébe ültette. A március elsejei eskütétel napjától a mai napig szakadatlanul dolgozott és dolgozik elannyira, hogy bíróságunk az ő tevékenysége nélkül jóformán el sem képzelhető. Ebben a csendes, zajtalan, eredményekben gazdag életben a magyar faj ősi energiái öltöttek testet, úgyhogy nem lesz érdektelen, ha az évforduló alkáliméból röviden végigtekintünk élete folyásán. Sárosfalvi és nadasdi Bittó Béla mint törzsökön pozsonymegy el család ivadéka 1865 október 12-én Mosonban születet. Középiskolai tanulmányait Magyaró várt és Győrben végezte, majd érettségi után a bécsi tudományegyetem filozófiai karára iratkozott be, hol négy éven át chemiával foglalkozott. Melléktárgyak gyanánt fizikai és pszihologiai tanulmányokat is folytatott. A chemiába, n az ismert organikus ehemikus, dr. Lieben Adolf professzor volt a mestere, mi mellett Stephan József fizikus professzor laboratóriumában is dolgozott. Az „acetaldehydek magasabb rendű kondenzálási termékeiről“ készített értekezése alapján 1889 január 19-én a bölcsészeti tudományok doktorává avatták. Becsből hazatérve, még 1889 májusában a budapesti m. kir. állami vegykisérleti állomáshoz került, hol az időközben „Országos Chemiai Intézet“-té szervezett kísérleti állomás kir. vegyésze lett 1892-ben. Ez utóbbi állásában a m. kir. József műegyetemen 1894-ben megszerzi a magántanári képesítést „A cukor és zsírnemű vegyületek taná“-ból. Két év múlva, 1896-ban, szabadalmi bíróvá nevezik ki. Szabadalmi bírói működését abban az időben kezdte, mikor az 1895-i'k évi XXXVII. t.-c. életbe lépett és így nagy része volt abban, hogy egy nálunk idegen jogterületen olyan bírói gyakorlat alakult ki, amely sok tekintetben mintául szolgált a külföldi szabadalmi hatóságoknak és intézményeknek. Megvolt hozzá a kiváló szakértelme, amely - lyel különösen az organikus kémia körébe tartozó kérdések eldöntésében rendelkeznie kellett és erős judieiuma, kristálytiszta logikája, melyek ítéleteit még mla is követendő példáikká emelték. Igazi technikus bíró volt, aki tudta azt, hogy a szabadalmi ügyekben a technikai ténykérdés eldöntésén fordul meg legtöbbször a jogi probléma sorsa is. Szabadalmi bírói működése mellett a műegyetemen tovább is előadott és ebbeli érdemei elismeréséül 1913 augusztus 19-én megkapta a nyilvános rendkívüli tanári címet is. Mint szabadalmi bíró 1918-ban a miniszteri tanácsosi címmel tümtettetett ki, majd a hivatalnak bírósággá történt átszervezése után, 1923 augusztus 25-én, a szabadalmi bíróság alelnöke címet kapta. Mint a szabadalmi bíróság egyik bejelentési tanácsának elnöke, évek óta irányítja a bíróság működését és tapasztalataival a legbonyolultabb problémák megoldásában is irányító tevékenységet fejt ki. Dr. Bittó Béla hosszú közpályája alatt a kémiai tudományok művelésével is intenzíven foglalkozott, önálló kutatásai leginkább az organikus és fiziológiai kémia területén mozognak. Bittó megérte azt., bogy a szeme előtt fejlődő hivatal bírósággá szerveztetett át, de isajnos, megérte annak a háború következtében beállott erős hanyatlását is, amikor az anyagi eszközök és munkaerő hiánya folytán jóformán a legelemibb feladatok megoldásában is akadályozva van. Neki és a bíróságnak is azt kívánjuk, hogy érje ő meg a bíróság újabb renaissance-át és legyen ennek — amint ő kívánja — még sokáig tevékeny, éltető lelke. V—i. Kiss Dezső. A szabadalmi bíróság levéltárának érdemes főnöke a napokban tölti be a bíróságnál szolgálatának 30. esztendejét. Meg
