Szabadalmi Közlöny, 1926 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1926-09-15 / 18. szám
18. szára. SZABADALMI KÖZLÖNY. 287 közvetlenül következik a Chemical & Metallurgical Engineering c. folyóirat 1922. évfolyamában megjelent cikkben (Jeffrie-Archer: Grain growth und reeristallization in metals) a 449. oldalon közölt 6. és 7. törvényből. 4. Az eljárás második fázisa (egykristálytestnek szálakká kihúzása) pedig ismertetve van Jeffriesnek a „Transactions of American Mineral Engineers“ folyóirat 1916. évi 571. oldalán levő cikkében. 5. Sérelmesnek tartja az elsőfokú határozatot azért is, mert a bejelentési osztály nem vette figyelembe, hogy a bejelentett eljárás új műszaki hatását felszólaló kétségbe vonta. Hivatkozik arra, hogy a 72230. magyar szabadalom szerinti eljárással legalább olyan egyenletes szálak állíthatók elő, mint a bejelentés szerint. 6. A 2. igénypont ellentétben áll a leírás 5. bekezdésével, mely szerint az eljárás első része nem okvetlen vezet egykristálytesthez 7. A 3. igénypont túl általános, inert oxigén tartalmú gáz alkalmazását igényli, míg a leírás csak vízgőzt említ. 8. Megtagadandó a szabadalom azért is, mert bejelentőnek 0. 1112. sz. a. teljesen azonos másik bejelentése van s így nem lehetetlen, hogy ugyanarra a találmányra két szabadalmat kap, ami az 1895: XXXVII. t.-c. 3. §. 3. pontjával ellenkezik. A fentebb 1—8. pontokban felsorolt felfolyamodás alapján a bejelentési osztály határozatát és az újabb ujdonságrontó nyomtatványokat megvizsgálván, a bírói osztály a következőket állapította-meg: Az első fokú határozatnak az 1. alatt hivatkozott német szabadalmi leírásokra vonatkozó részét a bírói osztály elfogadván, ezeket a nyomtatványokat az 1. és 2. igénypontokkal szemben nem találta ujdonságron toknak. A 2. alatt hivatkozott magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás wolframpornak rúddá sajtolásával kezdődik, melyet fehér izzáson végzett zsugorítás követ, amikor a por szemcsés, illetve polygonálisan kristályos struktúrájú összefüggő testté lesz, amelyet végül hevítés közben mechanikai megmunkálás által dróttá alakítanak át, mialatt az anyag rostos struktúrát vesz fel. Ezzel szemben a bej. 1. és 2. igénypontjának tárgyát tevő eljárásnál a sajtolás és zsugorítás után a wolframtestet az olvadás ponthoz közeli hőfokra hevítve „egykristálytestté“ alakítják át s csak azután vetik alá a rostos struktúrát előidéző mechanikai megmunkálásnak. A két eljárást a bírói osztály nem tekintette azonosnak azért, mert a bejelentésben ismertetett eljárás még egy, a wolframmentestet wolfram egykristálystestté átalakító műveletet tartalmaz, amely különbség pedig lényegesnek volt tekintendő, mert a bejelentő ezáltal a szálkészítés számára homogén, és a zsugorított wolframtestnél sokkal állandóbb sajátságai kiindulási anyaghoz jut, mi a végtermék egyenletességének a fokozódásához vezet. A 3. alatt hivatkozott nyomtatvány illetőleg megállapította a bírói osztály, hogy abban benne van ugyan, hogy a szemcse nagysága a hőbehatás idejével is a hőfokkal együtt nő, de nem következik belőle az egész eljárás, amely az egykristálytest előállításán kívül még olyan mechanikai megmunkálás műveleteit is tartalmazza, amelyek végül is nem egykristálytestnek, hanem rostosszerkezetű duktilis huzalnak a keletkezésére vezetnek. A hivatkozott nyomtatvány tehát az eljárás újdonságát nem rontotta le. A 4. alatti nyomtatványt felszólaló nem mutatta be és így az elbírálható nem lévén, erre vonatkozó állítása nem volt figyelembe vehető. Felszólalónak 5. alatti kifogása az elsőfokú határozat megvizsgálása után tévesnek bizonyult, mert az indokolás utolsó bekezdése szerint felszólalóval ellentétben a bejelentési osztály a bejelentett eljárás új műszaki hatását az állandó minőségű kiindulási anyag alkalmazásában látta valószínűvé téve, amely indokolást a bírói osztó ly a 72230. magyar szabadalommal való összehasonlításnál is magáévá tett. Felszólalónak 6. és 7. alatti állításai is téveseknek bizonyultak, mert a leírás 5. bekezdésében benne van, hogy a wolf camtest a hevítés alatt egyetlen kristállyá is átalakulhat s így a 3. igénypontbeli intézkedés csak ennek a biztosítására szolgál, a leírás 7. bekezdése pedig oxigén alkalmazását is felsorolja. A 8. alatti kifogás nem volt figyelembe vehető, mert a hivatkozott törvényhely szerint csak korábbi szabadalom és nem bejelentés lehetne ujdonságrontó. Fentiek szerint a bemutatott nyomtatványok a bejelentés tárgyának újdonságát le nem rontván, az elsőfokú határozat, helyben hagyandó volt.
