Szabadalmi Közlöny, 1926 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1926-08-01 / 15. szám
15. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 28!) Happai Farkas ny. áll. elemi isk. igazgató Budapest. „Vezerkönyv a Rapid-tele taneszközhöz As annak kiúsznál ati módjához.“ Happai Farkas ny. áll. elemi isk. igazgató Budapest. „Tanítói taneszköz használati módja és ehhez való táblázat.“ Lux Vilmos bankigazgató Budapest. „Sorsi egy kötvén y.“ Fehérvári Aranka férj. Koinlós Pálné iparművésznő és Fehérvári Aladár oki. műépítész képviseletében Dr. Ribáry Ernő ügyvéd Budapest. „Gladys“, „Sinaia“, „Pizzicatto“, „Cava! liera“ iparművészeti alkotások. Lukács Sándor ny. főhadnagy artista Budapest. „Veszély“ (halál kötele) artista mutatvány és elbeszélés. (1244/926— 1259/926. sz.-ig) c. művekre bejelentették tulajdonjogukat. NEM HIVATALOS KÉSZ. Szabadalmiügyekben hozott határozatok. 15. A bírói osztály 74021926. sz. határozata az „F. 5184.“ alapszámú találmányi bejelentési ügyben. A kir. szabadalmi bíróság bírói osztálya dr. Flóres Emil Márton Buenos-Aires-i lakos jelen ikt. szám alatt benyújtott és a bejelentési osztálynak az F. 5184. alapszámú találmányi bejelentési ügyben 5461/1926. számú végzése ellen irányuló felfolyamodásának helyt ad és utasítja a bejelentési osztályt, hogy a bejelentő által benyújtandó újabbi leírások alapján szabályszerű eljárást folytassa le. Tndoк о к : A bejelentési osztály, minthogy a bejelentett találmány leírását nem találta olyannak, amely a szabadalmi törvény 32. §-ábam előírt kellékeknek megfelel, bejelentőt határidő mellett pótlásra hívta fel. A bejelentő az utolsó ízben engedélyezett határidőn belül új leírásokat adott be, a bejelentési osztály azonban az új leírást is a megtámadott végzésben előadott indokok alapján hiányosnak találta és ezért a bejelentést a szabadalmi törvény 33. báliak 2-ik bekezdése alapján a bejelentőnek minden további megkérdezése nélkül az 5461/1926. szám alatt hozott végzésben visszautasította. A bírói osztály bejelentő által ezen végzés ellen benyújtott felfolyamodásnak a következő okokból adott helyet. Igaz ugyan, hogy a szabadalmi törvény S3. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezés annak jogi eldöntését, hogy hiányolás esetén a félnek új beadványa a törvényes kívánalmaknak megfelel-e vagy sem, — a bejelentési osztály discreditionális jogkörébe utalja, — a bírói osztály mégis alaposnak találta bejelentő fel folyamodását azért, mert a bejelentőnek újabbi meghallgatása, illetőleg szabályszerű leírások benyújtására irányuló újabbi felhívása elnmlasztatott, holott ezt a Szhüsz 27. és a Sztü. 195. §-aiban foglalt és a törvényt kiegészítő rendelkezések előírják. A Szhüsz 27. §-ában foglalt ama rendelkezésből, mely szerint a visszautasítást kimondó határozat hozatala előtt szükség esetén a bejelentőt, illetve képviselőjét meg kell hallgatni. Továbbá a 2-ik bekezdésben foglalt ama rendelkezésből, hogy amennyiben a visszautasítás oly okból történnék, amely a bejelentővel egyáltalában nem közöl tetett, a félnek a határozathozatala előtti meghallgatást minden esetben kötelezővé teszi. Végül a Sztü. 195. §-ában foglalt rendelkezésből, mely szerint a törvényes kellékeknek meg nem felelő beadványt ez okból csak az esetben lehet visszautasítani, ha a pótlás iránti intézkedés kellő eredményre nem vezet, — nyilvánvaló a törvénynek az az intenciója, hogy a találmányi bejelentés visszautasítását a legszűkebb körre akarta szorítani, helyesebben azt a lehetőséget, hogy a feltaláló szellemi tulajdonának védelmére a törvényben előírt jogokat megkaphassa, — a legszélesebb körben biztosítani akarta. Ebből folyik, hogy mindaddig, aipíg a bejelentőben meg van a készség a hiányoló intézkedések teljesítésével a bejelentését fenntartani, — alkalmat kell adni a félnek, hogy a bíróság által kívánt hiányokat pótolhassa s így a törvény 33. §-ában szabályozott visszautasítás csak az esetben foghat helyet, ha a fél beterjesztett leírásokhoz ragaszkodik vagy a hiányok pótlása esetén az ügy természetének megfelelően esetleg többszöri ez iránti intézkedés sem vezet kellő eredményre (Sztü. 195. §.)