Szabadalmi Közlöny, 1925 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1925-04-15 / 8. szám
120 SZABADALMI KÖZLÖNY. 8. szám. Minthogy a szabadalmi törvény 5. §-a a tulajdonjog érvényesítését a szabadalmaztatás stádiumában, annak 49. és következő §-ai pedig ugyanezen tulajdonjog érvényesítését a szabadalmaztatás utáni stádiumában tárgyalják, azért már ezeu analógia az 5. §. esetére is indokolttá teszi azt az értelmezési módszert, amelyet a bíróság a törvény 50. §-ának 3. bekezdésében említett esetekben eddig is követett, Minthogy továbbá a törvény 32. §-ának 1. és 2. pontjában foglaltakra való, tekintettel az igénypontoknak határozott megoldást v a gv~TÍÍŐgoldásokat kell tartaJ- maznia, azért tágan értelmezhető kifejezéi’sek esetélTen csakis az a megoldás tekinthető megvédettnek, amelynek konkrét for- I )п<Уд a leírásból кivTÜi ető~,~' am ík or is az igénypont beli többértelmű kifejezés helyett a leírásbeli egyértelmű kifejezés értendő. Amennyiben azonban olyan szerkezetről, illetve műveletről lenne szó, amelyre a leírás szintén csak többértelmű kifejezést használ, akkor az ilyen esetben a megoldásra szükséges csakis azon szer* k-ezet, illetve művelet értendő, amely a legkézenfekvőbb és a védelem tárgyának bejelentése előtt mindenképen ' ismeretes vot£*_» Később keletkezett szerkezet vagy művelet tehát a homályos kifejezés értelmezésénél szóba sem jöhet. Ezek után most már a bejelentett főigény tárgyát a 79435. sz. szabad, tárgyával összehasonlítva, megállapította a bírói osztály hogy,a mechanikai feltárás a bejelentésnél nyomással, hajlítással és csavarással való megtörésből és az ezt követő szeoskázásból áll, a szabadalomnál pedig a szenyrészektől való megtisztításból, majd szecskázásból, vízben való puhítáisból és foszlatásból áll. Mindkét eljárásnál a szecskázás közös, de a többi műveletek és azok sorrendje lényeges eltéréseket mutat. A már zúzott anyag hajlítása kevesebb munkával jár és ugyancsak kisebb az anyag ellenállása a csavarással szemben, ha előbb zúzásnak és hajlításnak volt kitévp az anyag s céltudatos hosszirányú megbontása és egyúttal a földrészektől való tisztulása, de különösen a nedvesítésnek hiánya, amely a szecskának fajtázással és osztályozással való hatályosabb és a kívánt papirosminőséget befolyásoló tisztítását teszi lehetővé, olyan eltérések, amelyek a hírói osztály véleménye szerint lényegesek. Nyirkosítás és hőközléssel gyorsított, magától való erjesztés a következő művelet a bejelentés tárgyánál, —ra hivatkozott szabadalomnál pedig tejsavas erjedés, tiszta kultúrával. Tekintve, hogy az „erjesztés“ szemben az „erjedés“sel nem más, mint emberi beavatkozással való létesítése olyan állapotnak, amely mellett a savtermelő baktérium él, tehát szaporodik is, azért a kultúra nélküli „vagyis“ magától való „erjedésnek“ hőközléssel való meggyorsítása tulajdonképen a hő szempontjából való optimum létesítése. A kultúrával való erjesztés azonban nem azt jelenti, hogy nincs hőközlés, mert pld. észszerűtlen lenne télen nem védekezni a fagy ellen. Egy bizonyos „hőközlés“ kell itt is, de nem a hőközlés optimuma, amely hőmérést és hőszabályozást kíván. A tiszta kultúra már a kezdetben szaporítja a baktériumokat, de egyéb berendezésekkel, röviden szólva, költséggel jár, amely nagyméretű üzem esetében nem lesz elhanyagolható. Az egyiknél a folyamat eleinte gyorsabb, majd lassúbb, a másiknál pedig fordítva, a végeredmény a bírói osztály véleménye szerint ugyanaz. Ahol olcsóbb a hő, „jobb“ az egyik, ahol olcsóbb a „tiszta kultúra“, „jobb“ a másik erjesztés, de megállapítható, hogy a műveletek fentiek alapján nem azonosak. Felfolyamodó szabadalmánál ez után a facsarással való elválasztás és híggal való ismert kivonatolás, 2. igénypont szerint pedig lúggal való különleges kivonatolás következik. Ezzel szemben bejelentő vízzel ла1о főzést, még pedig különleges módon való főzést használ, majd azután lúggal ugyanolyan főzést alkalmaz. Minthogy önmagában a főzés a rostanyag hatásosabb megbontását és kevesebb vegyszer használatát eredményezi, az eltérés lényeges volta itt is megállapítható. Bejelentő a vízzel való főzés után a leírás szerint ugyancsak elválasztja az oldott részt a szilárd résztől, eltávolítván a savas oldatot, az igénypont ezt nem említi. Minthogy a leírás kifejezetten kizárja a vegyi feltárás üzemmegszakítását és a mechanikai úton való elválasztást, a főzés pedig zárt térben történik, az igénypont eme hiánya pedig felesleges vitára is adhatna olkot, ezért a bírói osztály szükségesnek látta a találmány kellő elhatárolása végett az igénypont helyesbítését, még pedig a „lebocsátás“ és ugyancsak hasonló okokból az egész eljárás befejezéséül az öblítés kifejezéseknek beszúrásával.
