Szabadalmi Közlöny, 1922 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1922-11-15 / 22. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 22. szám. 78135. lajstromszám. Kerti olló. X/g. oszt. 1920 jan. 3. 78697. lajstromszám. Expióziós turbina. Vd/2. oszt. 1918 jan. 4. 78925. lajstromszám. Berendezés oly porcellánszigetelő védelmére mely egyenirányító katódáját a főedénytől a fényív melegével szemben szigeteli. VH/g. oszt. 1920 jan. 1. NEMHÍV atalos rész. Az évi díjakról a magyar szabadalmi törvényben. A háború alatt kiadott moratóriumos rendelkezések; — a magyar korona elértéktelenedése és ezzel kapcsolatban a díjak több ízbem felemelése nagy számban tárlak fel olyan eseteket, melyekben a bíróságnak az évi díjak esedékessége vagy az ettől függő összegszerűsége vagy afölött kell döntenie, hogy a már befizetett évi díj törvényes vagy tartozatlan fizetés-e? Az ezen kérdések felett keletkezett vita igen sok idejét veszi el a bíróságnak, indokolt tehát az igyekezet, amely a törvény idevonatkozó rendelkezéseinek megvilágítására irányul. A törvény a 45. §-ban tárgyalja az évi díjakat. A szövegezése nem szerencsés. Ellentmondásokra ad alapot. Éppen ezért a törvény értelmezésénél figyelemmel leszünk a korábbi, 1891. év április 7-én megjelent német törvényre, amelynek alapelveit — az újdonságnak hivatalból történő vizsgálatán kívül — a magyar törvény általánosságban átvette; valamint az 1897. év január hó 11-én megjelent osztrák szab. törvényre, amely már a magyar törvénnyel teljesen azonos elveket követ sokhelyt az egyes rendelkezéseknek majdnem azonos szövegezésével. A törvény tételes rendelkezéseinek helyes értelmezéséhez legelsősorban az szükséges, hogy az évi díj jogi természetéit tegyük vizsgálat tárgyává; az évi díj jogi fogalmának megállapítása után azt fogjuk vizsgálni, hogy a törvény az évi díj jogi 419 fogalmát mennyiben építi ki az egyes rendelkezéseiben. A szakirodalom az évről-óvre fizetendő évi díjban — szemben az egyízben egyszer és mindenkorra fizetett illetéktermészetű más díjakkal (bejelentési, felfolyamodási stb.), — olyan adótermészetű szolgáltatást lát, amelyet a szabadalomtulajodonos vagy más érdekelt a szabadalomból eredő jogoknak védelméért fizet. Seligsohn* szerint: «Die Jahresgebühren dagegen (ellentétben az illetékszerii dijakkal) sind Ért rag steuern, erstens weil sie nicht einzelne Akte, sondern mittels jährlich wiederkehrender Abgabe die sich in gleicher Weise durch die Zeiträume erstreckenden Wirkungen öffentlicher Einrichtungen, nämlich den Patentschutz entgolten ; zweitens weil sie bei ihrer Höhe nicht bloss ein Entgelt für Leistungen des Staates sind, sondern darüber hinaus dem Staate noch einen Überschuss zu liefern bestimmt sind. Zu der Steuernatur der Jahresgebühr passt zwar ihre jährliche Steigerung, aber nicht der Mangel einer Abstufung je nach dem Werte der einzelnen Erfindung ; — eine solche Tarifierung wiire indessen kaum ausführbar. Die Jahresgebühren haben nicht bloss den Zweck eine Ertragsquelle für das Reich zu sein, sondern auch den, die Industrie von dem Banne wertloser Patente zu befreien, indem sie den Patentinhaber alljährlich zur Prüfung veranlassen, ob er die stets wachsenden Gebühren noch ferner entrichten will.» Kollier** szerint: Diese (gebühr hat die Natur einer für den Genuss des Patentes und des Patentgutes zu entrichtende Steuer : es ist eine Steuer deren Zahlung zur Bedingung des Fortbestandes des Patentes gemacht ist ; oiue Steuer, die nicht nur den finanztechnischen Zweck verfolgt, ein Gut nach Mass der dem Inhaber gewährten vortheile zur Steuer heranzuziehen, sondern auch durch diese Belastung veranlassen soll, das das Gut. - wenn es sich als wertlos erweist, — verschwindet und nicht mehr durch Rechtsexistenz den Verkehr belästigt. Egészen hasonló felfogása van Robolskynak*** és enyhébb eltéréssel Isaynak.**** * Az 190G. évben megjelent «Patentgesetz» című munkájának 1G6. oldala. ** Az 1900. évben «Handbuch des deutschen Patentrechts» című munkájának <108. oldalán. *** «Theorie und Praxis des deutschen Patentrechtes unter Benutzung der Akten Kaiserlerlichen Patentamtes» cirnü 1901. évben megjelent munkájának 135. oldalán. **** 1903. évben megjelent «Patentgesetz» cimii munkájának 210. oldalán.
