Szabadalmi Közlöny, 1922 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1922-06-15 / 12. szám
210 SZABADALMI KÖZLÖNY. 12. szám. ist vielmehr Einspruch und falls auf sie das Patent erteilt wird, Nichtigkeitsklage zulässig ... Dagegen bleibt der eigene Anmeldungstag der Nachanmeldung massgebend für Vorbenutzung». Ezek szerint Isay felfogása szerint egy objektiv identitású bejelentőnek a bejelentése, ha egy uniós bejelentés második bejelentési ideje előtt történt, csak előhasználatnak lehet forrása. Azok a szabadalmi jogesetek, amelyek az uniós szerződés 4. cikkében benne levő harmadik személyek jogaira» vonatkoznak, aránylag ritkák s így nem lesz érdektelen, ha a «La Propriété Industrielle» legutóbbi számában 1 közölt osztrák jogesetet ebből a szempontból röviden ismertetem. Ausztriában 1914 szeptember ll.-ki svájci uniós elsőbbséggel bejelentettek egy szabadalmat 1915 aug. 25.-én, a szabadalom meg is adatott. A felperes ezzel a szabadalommal szemben kér előhasználati jogot arra való tekintettel, hogy ő már használta a bejelentés tárgyát és pedig : 1. jóhiszeműen, 2. az uniós bejelentés ausztriai bejelentési ideje előtt. Megállapítást nyervén az, hogy felperes az előhasználatot már 1915 febr. és márc. havában megkezdte, a kérdés súlya arra helyeződött, hogy mit ért az uniós szerződés negyedik cikke «sous réserve des droits des tiers» kifejezés alatt. Az osztrák szabadalmi hivatal felfogása a jelen eset kapcsán oda ment ki, hogy az osztrák szabadalmi törvény 9. §.-ában lefektetett előhasználati jogot nem érinti az uniós egyezmény 4. cikke : ez volna az értelme a «sous réserve des droits des tiers» kifejezésnek. Igen érdekes az indokolásnak ez a része2 «Si le droit conventionel et muet sur un point, c’est la loi nationale qui continue à régir ce point. Ou bien alors les rédacteurs de l'article 4 ont tenu compte de l’exploitation préalable, et dans ce cas, les mots «sous réserve des droits des tiers» de l’aliéna a signifient uniquement que le droit » La Propr. Ind. XXXVIII. évf. (1922) 44. lap. * La Propr. Ind. XXXVIII. évf. (1922) 47. lap. de possession personelle peut prendre naissance pendant le délai de priorité et doit être respecté par le breveté. Ce qui prouve bien que d’autres pays unionistes interprédent l’article 4 de la Convention en faveur du possesseur persounal, c’est notamment .l'article 36 de la loi misse de 21 juin 1907; ce sont en outre les arrêts du Landgericht de Berlin et du Tribnnel de l’Empire des 12 février 1918 et 5 juin 1920 (Propr. Ind. 1920. p. 106.)» Különösen érdekes az 1907. évi junius 21-iki svájci törvény 8. cikke: «Ces dispositions ne peuvent être opposées à celui qui, de bonne foi, utilisait l’invention antérieurement au dépôt.» Ilyen módon az osztrák szabadalmi hivatal előhasználót jogaiban meghagyta, az előhasználat jogosságát kimondotta. Hogy a 4. cikk nyomán előálló esetek különben is elég bonyolultak, arra utalok a Seligsohn kommentárjának következő soraira:1 «War z. B. ein Patent an A erteilt und meldet В später dieselbe Erfindung an unter Nachweis einer Auslandspriorität, welche der des A vorgeht, so bekommt В sein Patent. Dann können sowohl В wie jeder Dritte auf Grund des §. 10 Nr. 2 Patentges. gegen das Patent A Nichtigkeitsklage erheben (Tribunal civil de la Seine in Gew.-Rschutz 13, 250). So lange beide Patente bestehen, können sowohl A als В gegen Dritte wegen Patentverletzung Vorgehen; auch könnte der ältere Patentinhaber gegen den jüngeren wegen Patentverletzung klagen.» Az előbb közölt jogeset és Seligsohn kommentárja nyomán az uniós negyedik cikkében foglalt «harmadik személyes jogaiba» bele kell venni tehát az uniós bejelentés előtt befutott bejelentések azon jogait is, hogy azokat — tekintetbe véve azonban az uniós bejelentés prioritását mindig — a fennálló megfelelő szabadalmi törvények értelmében tárgyalás alá kell venni. Hogy ez a tárgyalás azután az esetek sokféleségét 1 Seligsohn : Patentgesetz. VI. Aull. Berlin u. Leipzig. 1920. 523. lap.
