Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1917-10-15 / 20. szám

20. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 435 ily használat az idegrendszernek tartós és fölösleges izgalmában állna csupán s a készüléket ily módon nem azok hasz­nálnák, kiknek egészségi szempontból az orvosilag javasolva volna, hanem annak elterjedése1 a közerkölcsiség rovására lenne. Mindezeknél fogva a bejelentő talál­mányi bejelentését vissza kellett utasí­tani. Bírói osztály: a bejelentési osztály vég­zését megváltoztatja és a bejelentés köz­zétételét. és a fölhívási eljárás megindí­tását rendeli el. Indokol.- A bírói osztály nem ismer­hette el helytállónak az elsőfokú határo­zat azon megállapítását, hogy a készülék a természetes művelet megkezdése előtt használaton kívül helyeztetik, minthogy a készülék egymást kiegészítőnek és egy­aránt lényegesen föltüntetett két alkat­résztől, a gyűrűből és a harangból áll, a coitus alatt azok egyike pedig a gyűrű, használatban marad. Azt, hogy a készü­léknek oly mérvű használata; amelynél a kiváltó hatás a természetes művelet nélkül is bekövetkezik, tekintettel arra, hogy ez az idegrendszerre káros és a köz­­erkölcsiségbe is ütközik, nem tekinthető oly célnak, amely szabadalmi védelem­ben volna részesíthető, a bírói osztály el­ismeri ugyan, azonban megjegyzi, hogy ez visszaélésszerű használat lenne. Yisz­­szaélésszerű használat pedig a legjobb or­vosságot és gyógymódot is az egészségre káros hatásúvá teheti, valamint hogy az ily beszámítás alá eső, például nyilvános véghezvitel a közerkölcsiségbe ütközővé tehet élettanilag nélkülözhetetlen számos emberi ténykedést. Érdemileg a bírói osztályt döntésében az vezette, hogy az országos közegészségi tanács szakvéleménye szerint a készülék alkalmazásából az egészségre különösebb ártol am nem származhatik, hogy az ideg­­rendszerre tartós hátránnyal annak csak ismételt eredménytelen — tehát vissza­élésszerű alkalmazása járna és hogy használata sem törvénybe, sem rendeletbe nem ütközik. Figyelembe veendőnek tar­totta a bírói osztály végül azt is, hogy a nemzés és megtermékenyítés rejtelmei körüli búvárkodások és kísérletek még távolról sincsenek befejezve, és így nem akart elzárkózni az elől, hogy lehetsé­gessé tegye oly találmánynak szabada­lommá válását, amelynek alkalmazása akár mostani, akár tökéletesbített formá­jában a népesedés előmozdításához, ha talán csekély mértékben is, de esetleg mégis hozzájárulhat. A találmány címét és a leírás első és negyedik bekezdését figyelemmel a be­jelentőnek a bejelentést követő nyilatko­zatban a készülék használhatóságának mérve iránt tett kijelentéseire is, a külön­ben fönforgó megtévesztés kiküszöbölése végett kellett megváltoztatni. Védjegyügyi határozatok 38. Egy olyan három részből álló véd jegy, amely­nek egyik részében egy arany sávozott keretű félholdban három csillag, a másik kettőben ki­zárólag francia nyelvű fölírások, mint Sig­natur de Cognac» Société d'Exportation» stb. vannak föltüntetve, alkalmas arra, hogy a vevőt az árú eredete tekintetében megtévessze. Ezért a védjegy törlése elrendeltetik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1917. évi szeptember 17-én kelt határozata.) 748 — 1917. sz. T h—i cognacgyár és borkiviteli társa­ság H. F. és Társa sátoraitaujhelyi cég által a kassai kereskedelmi és iparkamaránál cognac árúra 498. sz. a. letett védjegytől az oltalmat az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 4. pontja alapján megtagadom és az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja alapján annak törlését rendelem el. Indokok-. A letett ábrás védjegy három részből áll, melyek közül egyiken arany sá­vozott keretű félholdban csupán három csillag van. — a másik kettő s a védjegy domináló alkatrészén pedig «Signatur de Cognac» «Société d'Exportation» stb. csupa francia fölírások vannak. Minthogy a védjegy a letett alakban al­kalmas arra, bogy a vevőben azt a hitet keltse, hogy francia gyártmányokról van

Next

/
Thumbnails
Contents