Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-07-15 / 14. szám
Síó . SZABADALMI KÖZLÖNY. 14. szám. nyös, a fontiek szerint azért sem volt ! ügydöntőnek vehető, mert a leírásból erre nézve semmiféle új műszaki hatás föllépésére következtetni nem lehetett, még annak a körülménynek latbavetésével sem, mely szerint bejelentő az igénypont szerint is ismertnek jelzett módon a fémedény és az anodák közt, a vezetői összeköttetést nem kívánja szigetelő anyag köz behelyezésével megszüntetni. A bejelentés 2. igénypontjában az 1. igényponttal kapcsolatban bejelentő az anodák oly elrendezését kívánja védelem alá helyezni, mely szerint azoknak az edény faltól való távolsága kisebb, mint a hatoda fölötti középfüggélyestől. Mintán a fontiek szerint az 1. igénypontra a szabadalom engedélyezhető nem volt, erre az igénypontra sem lehetett a szabadalmat megadni, annál is kevésbbé, mert az anodáknak ily elrendezése a 24501. sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett több anodás szerkezeteknél is lehetséges volt, mikor is különösen , ha azok fémedén vekben voltak elrendezve, az igényelt elrendezéstől miben sem tértek el. Bírói osztály : a fölfolyamodásnak helyt ad s a határozat költséget megállapító részét megváltoztatva arra kötelezi bejelentőt, hogy fölszólalónak a jelen határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 300 (háromszáz) koronát fizessen meg. Egyidejűleg a birói osztály a 20 korona föltől yamodási díj visszaadását elrendeli. Indokok: A bejelentési osztály határozatának költségét megállapító részét meg kellett változtatni, mert a bírói osztály a bejelentési osztály részéről megállapított 160 koronát nem tartotta a fölhozott bizonyítóanyaggal és az annak alapján kifejtett munkássággal arányban állónak. Viszont a bírói osztály a fölszólaló részéről fölszámított 450 korona költséget a maga egészében megállapíthatónak nem találta, mert eme költségek legnagyobb részét a fölszámítás szerint a fordítási és hitelesítési költségek teszik ki, ezeket pedig csakis a fölszólalásban hivatkozott részek arányában lehetet figyelembe venni, mert a nem hivatkozott részeknek lefordítása olyan fölösleges munka volt, amelyeknek viselésében bejelentő el nem marasztalható. Bejelentőnek azt az érvelését, hogy fölszólaló a Szhün. 16. §-a szerint a fordításokat nem lett volna köteles bemutatni, hanem fölszólalónak e tekintetben előbb a hivatal fölszólítását be kellett volna várnia, a bírói osztály nem honorálhatta, mert fölszólaló azzal, hogy a fordítást a hivatal fölhívása nélkül is becsatolta, csak az ügyet vitte előbbre.-4 J. Olyan igénypontot, amely az eredetileg közzétett igénypontban bent nem foglaltatott és így az az eredeti igénypont tárgyához képest nem korlátozás, a tárgyalás alapjául elfogadni nem lehet. (Szhün. 40. §.) (Bírói osztály 1917 jun. 28. 7490/917. M. 5343). Bejelentési osztály: a felszólalásoknak helyt ad, s a bejelentés tárgyára a szabadalmat megtagadja. Indokok: Úgy első, mint másodrendű fölszólaló azon az alapon kérik a szabadalom megtagadását, hogy a leírás és igénypont nem felelnek meg a szab. tv. 32. §-ában fölsorolt kellékeknek, amennyiben a leírás és igénypont között ellentmondás van, mivel a leírás szerint kovasavas fémvegyületekből, ill. nikkelszilikátból előállított katalizátorok nyernek alkalmazást, míg ellenben az igénypont szerint maga a nikkelszil ikát a katalizátor, kifogásolják továbbá még azon az alapon is a bejelentés tárgyának szabadalmazását, hogy a n ik-kel sz ilikáttal végzett kísérleteikből megállapíthatták azt, hogy azzal zsírokat, olajokat keményíteni nem lehet. Ezektől eltekintve azonban még azért sem tartják a bejelentés tárgyát szabadalmazhatónak, mivel nikkelsóknak vagy
