Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1917-07-01 / 13. szám

29í SZABADALMI KÖZLÖNY. 13. szám. közötti rugalmas közbenső tagot drót­darab vagy lapos rúgó, illetőleg több la­pos rúgó kombinációja képezi, melynek rugalmatlan hossztengelye a nyomás­irányban fekszik. Indokok: Bejelentő a fölfolyamodásra adott észrevételeiben elejtette a bejelen­tési osztály által engedélyezett 1. és 3. igénypontokat úgy, hogy most már csu­pán az eredeti 2. igénypontra, mint új fogalmazási; 1. igénypontra, továbbá egy egészen új szövegezésű új 2-ik igény­pontra kéri a szabadalom engedélyezését. A hivatal bírói osztálya az észrevéte­lek mellett benyújtott leírást a rendel­kező részben föltüntetett törléssel a tár­gyalás alapjául elfogadhatónak .találta, mert ez a közzétett leíráshoz képest kor­látozás. Ezekután mérlegelvén az új szö­vegezésű 1. igénypontot megállapította, hogy a fölfolyamodó annak újdonságát nem vonta kétségbe és arra csupán talál­mányi jelleg hiánya miatt kérte a sza­badalom megtagadását. Miután azonban a hivatal bírói osztálya a szóban forgó szénkefetartónak a nyomó­emelő és a szén közé iktatott sugár irány­ban merev, erre merőleges irányban ru­galmas közbeeső elemmel ellátott azon kiviteli alakjában — melynél bejelentő az igénypont szerint ezen a jelzett rugal­mas tulajdonságokkal biró tagot drótból ill. egy vagy több lapos — a rugalmakon hossztengelyével a nyomás irányában be­állított — drótból ill. rúgóból képezi — találmányt látott erre az igénypontra a szabadalmat megadhatónak találta. Ugyanis abban a körülményben, hogy bejelentő a föladat megoldására egy egy­szerű drótdarabból is alkalmassá tudott tenni ill. hogy a kitűzött célt egy vagy több lapos rúgó kombinációjával tudta elérni, a bírói osztály oly föltalálói tevé­kenységet látott, melyet a szabadalomra érdemesnek kellett ítélni azért, mert be­jelentő ezzel az alkalmazható szerkeze­tek olyan speciális fajtáját jelölte meg, melyek egyrészt a föladatnak teljesen megfelelnek, másrészt pedig oly egy­szerű s a gyakorlati megvalósításban oly gazdaságos megoldásai a föladatnak, hogy annak kiválasztása jogvédelemre érdemes. A bejelentő új fogalmazású 2. igény­pontjára a szabadalom megadható nem volt, minthogy a hivatal ügyviteli sza­bályzata (Szhün.) 40. §. értelmében a be­jelentő oly igénypontokra, melyek közzé­téve nem voltak, a fölszólalás ill. föl­folyamodás során át nem térhet. Az új leírás 2. oldalának 3-ik bekez­dése 3. sorában olvasható „stb.“ kitételt azért kellett törölni, mert az megtévesztő­nek mutatkozott, amennyiben ezen kité­tel a bejelentés eredeti leírása szerint nemcsak drótdarab ill. kaposrúgó alkal­mazását, hanem csavarrúgó alkalmazá­sát is fölölelhetné, holott pedig a bírói osztály a csavarrúgónak, mint összekötő­elemnek, alkalmazását a védelemből kizá­­randónak találta. Védjegyügyi határozatok Egy külföldi (svájci) vállalat részére itt lajstromozott védjegy tői lése elrendelte­tikmert ezt a védjegyet egy újjonan alapított belföldi vállalat kívánta a ne­vére átíratni (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1917. évi február 5-én kelt határozata.) 37—1917. sz. Kereskedelmi és iparkamara Budapest. Hivatkozással az 1916 december hó 23-án 35443. sz. a. kelt fölterjesztésére, —­­folhivom a kamarát, hogy a budapesti 13971. sz. védjegynek (1913 január lió 3-án kelt és dr. Wander r. t. budapesti cégre foganatosított) átírását, valamint ugyanezen védjegynek (1910 február hó 21-én foganatosított) 31024. sz. megújí­tását törölje; továbbá a budapesti 31024. sz. védje­gyet dr. Wander r. t. budapesti cég ja­I

Next

/
Thumbnails
Contents