Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-06-15 / 12. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 12 szaa.. 274 Kifejezetten kimondja a T., hogy egy szabadalom több igénypontjának az elsőbbségei különbözők lehetnek. Ez a rendelkezés, amely a szabadalmi hivatal eddigi gyakorlatának is megfelel, nem kelt aggályt. De aggályos volna és beható szabályozást igényelne, ha egyetlen egy igénypontnál is különböző elsőbbségeket kellene megengedni. 24. A bejelentés tartalmát a 46. §., mellékleteit a 47. §. határozza meg. Jobb volna ezt a szabályozást rendeletbe foglalni, hogy azt szükség esetén a törvényhozás igénybevétele nélkül módosítani lehessen. Hogy a 46. §-ban a bejelentőtől megkövetelt attól a nyilatkozattól, hogy ő, a föltaláló, valamint az ennek kapcsán ott megkövetelt többi igazolásoktól is el kellene tekinteni, az már föntebb hangsúlyoztatott. A 46. §. d) pontja, továbbá a bejelentésre nézve a rendes elsőbbségiül eltérő elsőbbség igénylése esetén ezen kérelemnek előterjesztését írja elő. Tisztázandó volna, hogy milyen jogi jelentőséget kellene annak tulajdonítani, ha valaki ezt a bejelentésben megtenni elmulasztja. Mivel a T. e tekintetben nem rendelkezik, bizonytalan, vájjon az elsőbbségi igény kellő időben való érvényesítésének elmulasztása jövőben — úgy mint eddig — az 1908. évi LII. t.-c. 3. §. szerint az elsőbbségi jog elvesztésével együtt jár-e. Amidőn a 47. §., továbbá az igényelt elsőbbség igazolására szükséges okiratoknak a bejelentéshez való csatolását előírja, indokolatlanúl rendelkezik a T. szigorúakban, mint kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1913. évi április 27-én kelt rendeletének 9. p. utolsó bekezdése, amely a bejelentőnek az okiratok bemutatására a szabadalmi hivatal részéről határidőt engedélyez. Egyébként nincsen a T-ben olyan rendelkezés, amely kimondaná, hogy mi annak a jog következménye, ha a bejelentő a szükséges okiratokat a bejelentéshez nem csatolja. A 48. §. a bejelentésre és az igénypontokra nézve tartalmaz rendelkezéseket. Kívánatos volna, ha az utóbbiakra vonatkozó rendelkezések, noha részben az érvényben levő törvény rendelkezéseinek csupán ismétlései, rövidebben és határozottabban szövegeztetnének. 25. A bejelentés megvizsgálása külső kellékeit is ide értve, arra terjed ki, vájjon a találmány iparilag megvalósítható-e, nincs-e a szabadalmi oltalomból kizárva, nem képezi-e már. valamely korábbi szabadalomnak tárgyát, vájjon megfelel-e azoknak a rendelkezéseknek, amelyek több találmánynak egy bejelentésbe való összefoglalását tiltják. Az újdonságot nem kell vizsgálni, ebben a tekintetben tehát fenntartatik az eddigi engedélyezési rendszer, amely a magyar ipar igényeit nyilvánvalóan kielégítette. Az esetleges hiányok pótlására a bejelentőnek határidő engedélyezendő, de itt átveszi a T. a német szab. törvény 21. §. 4. bekezdés rendelkezését, amely szerint a bejelentés visszavontalak tekintendő, ha a bejelentő a hiányokról szóló értesítésre kellő időben nem nyilatkozik. Ha meggondoljuk, hogy az előzetes értesítésnek a német jog szerinti ezen sajátszerű kezelése nem vált be (V. ő. a német szövetségtanácsnak a szabadalmi hivatal ügykezelésének egyszerűsítése tárgyában 19L7. évi márc. 9-én kelt rendeletének 1 indokolásával), akkor kétszeresen aggályos Magyarországon ezt a rendelkezést most meghonosítani. 26. Ha a bejelentést szabályszerűnek találják, úgy annak közzétételét kell elrendelni, miáltal a fölszólalás lehetősége megnyílik. A bejelentő a közzétételt elrendelő határozathozatalától számított hat hónapra a közzétételnek elhalasztását kérheti, három havi halasztás meg nem tagadható. Ez a rendelkezés az érvényben levő törvény 34. §-nak felel meg és egyúttal összhangban van az osztrák és a német szabadalmi törvényekkel is. Mind 1 Blatt für Patent-, Muster- und Zeichenweisen 1917, 28. 1. 1
