Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1917-06-15 / 12. szám

SZABADALMI KÖZLÖNY. 12 szaa.. 274 Kifejezetten kimondja a T., hogy egy szabadalom több igénypontjának az el­sőbbségei különbözők lehetnek. Ez a ren­delkezés, amely a szabadalmi hivatal ed­digi gyakorlatának is megfelel, nem kelt aggályt. De aggályos volna és beható sza­bályozást igényelne, ha egyetlen egy igénypontnál is különböző elsőbbségeket kellene megengedni. 24. A bejelentés tartalmát a 46. §., mellékleteit a 47. §. határozza meg. Jobb volna ezt a szabályozást rendeletbe fog­lalni, hogy azt szükség esetén a törvény­­hozás igénybevétele nélkül módosítani lehessen. Hogy a 46. §-ban a bejelentőtől megkövetelt attól a nyilatkozattól, hogy ő, a föltaláló, valamint az ennek kapcsán ott megkövetelt többi igazolásoktól is el kellene tekinteni, az már föntebb hang­­súlyoztatott. A 46. §. d) pontja, továbbá a bejelentésre nézve a rendes elsőbbség­iül eltérő elsőbbség igénylése esetén ezen kérelemnek előterjesztését írja elő. Tisz­tázandó volna, hogy milyen jogi jelentő­séget kellene annak tulajdonítani, ha va­laki ezt a bejelentésben megtenni elmu­lasztja. Mivel a T. e tekintetben nem ren­delkezik, bizonytalan, vájjon az elsőbb­ségi igény kellő időben való érvényesíté­sének elmulasztása jövőben — úgy mint eddig — az 1908. évi LII. t.-c. 3. §. szerint az elsőbbségi jog elvesztésével együtt jár-e. Amidőn a 47. §., továbbá az igényelt elsőbbség igazolására szükséges okiratok­nak a bejelentéshez való csatolását elő­írja, indokolatlanúl rendelkezik a T. szi­gorúakban, mint kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1913. évi április 27-én kelt rendeletének 9. p. utolsó bekezdése, amely a bejelentőnek az okiratok bemuta­tására a szabadalmi hivatal részéről ha­táridőt engedélyez. Egyébként nincsen a T-ben olyan rendelkezés, amely kimon­daná, hogy mi annak a jog következ­ménye, ha a bejelentő a szükséges okira­tokat a bejelentéshez nem csatolja. A 48. §. a bejelentésre és az igénypon­tokra nézve tartalmaz rendelkezéseket. Kívánatos volna, ha az utóbbiakra vonat­kozó rendelkezések, noha részben az ér­vényben levő törvény rendelkezéseinek csupán ismétlései, rövidebben és határo­zottabban szövegeztetnének. 25. A bejelentés megvizsgálása külső kellékeit is ide értve, arra terjed ki, váj­jon a találmány iparilag megvalósít­ható-e, nincs-e a szabadalmi oltalomból kizárva, nem képezi-e már. valamely ko­rábbi szabadalomnak tárgyát, vájjon megfelel-e azoknak a rendelkezéseknek, amelyek több találmánynak egy bejelen­tésbe való összefoglalását tiltják. Az új­donságot nem kell vizsgálni, ebben a te­kintetben tehát fenntartatik az eddigi engedélyezési rendszer, amely a magyar ipar igényeit nyilvánvalóan kielégítette. Az esetleges hiányok pótlására a bejelen­tőnek határidő engedélyezendő, de itt át­veszi a T. a német szab. törvény 21. §. 4. bekezdés rendelkezését, amely szerint a bejelentés visszavontalak tekintendő, ha a bejelentő a hiányokról szóló értesítésre kellő időben nem nyilatkozik. Ha meg­gondoljuk, hogy az előzetes értesítésnek a német jog szerinti ezen sajátszerű ke­zelése nem vált be (V. ő. a német szövet­ségtanácsnak a szabadalmi hivatal ügy­kezelésének egyszerűsítése tárgyában 19L7. évi márc. 9-én kelt rendeletének 1 indokolásával), akkor kétszeresen ag­gályos Magyarországon ezt a rendelke­zést most meghonosítani. 26. Ha a bejelentést szabályszerűnek találják, úgy annak közzétételét kell el­rendelni, miáltal a fölszólalás lehetősége megnyílik. A bejelentő a közzétételt el­rendelő határozathozatalától számított hat hónapra a közzétételnek elhalasztását kérheti, három havi halasztás meg nem tagadható. Ez a rendelkezés az érvényben levő törvény 34. §-nak felel meg és egy­úttal összhangban van az osztrák és a német szabadalmi törvényekkel is. Mind 1 Blatt für Patent-, Muster- und Zeichenweisen 1917, 28. 1. 1

Next

/
Thumbnails
Contents