Szabadalmi Közlöny, 1917 (22. évfolyam, 1-24. szám)
1917-03-15 / 6. szám
6. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 109 műszaki hatás föllépte, ha tekintetbe veszszük az itt alkalmazható szálas anyagok sajátságait. Bírói osztály: a fölfolyamodásnak helyt ad. s ehhez képest a bejelentésnek 1. igénypontjára is megtagadja a szabadalmat. Indokok: A ni. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya a fölszólaló fölfolyamodásában előadottak alapján úgy találta, hogy a még fönnmaradt, s a bejelentési osztály által átfogalmazott 1. igénypont tárgyára sem adható meg a szabadalom, mert a fölszólaló által hivatkozott és bemutatott Hatschek-féle 19074. sz. magyar és a 9781. sz. német szabadalmi leírásban foglaltak, annak újdonságát lerontják. Az lső igénypont lényegét ugyanis a 19074. sz. magyar szabadalomból már ismert eljáráson kívül az képezi, hogy az összekevert kiindulási anyagokat «kártolás, fésülés vagy kefélés útján, szóval tüskékkel, sörtékkel, vékony fogakkal» való megmunkálás útján alakítunk egyöntetű keverékké. Tekintve a kiindulási anyagok sűrű pépszerű konzistenciáját, az eredményes kártolásnak, ill. fésülésnek önként értetődően csak úgy vethető alá, ha a megmunkálást végző tüskék és fogak úgy anyagukban, mint méreteikben elég szilárdak a sűrű éptömeg megszaggatására. A bírói osztálynak ezen megállapítása folytán azonban az l ső igénypont tárgya a fönt hivatkozott Hatschek-féle szabadalomból ismert eljárásból ismert és a hivatkozott 9781. német szabadalmi leírásban ismertetett berendezés között csupán méretbeli eltérés forog fönn, mert az auterioritásban leírt és ábrázolt fogasszegmens, ill. fogaslemez, melyek méretezésükben egyébként semmi irányban korlátozva nincsenek, műszaki hatásában lényegileg azonos a bejelentés tárgyánál a kártolás és fésülés eszközlésére szolgáló tüskékkel és fogakkal, amennyiben méreteiben különbözhetne is azoktól, ezen méretezésbeli különbségre, minthogy ez különleges eltérő műszaki hatást nem eredményez, szabadalom nem adható. A másik eltérés a bejelentés tárgya ez az anterioritásban foglaltak között t. i. hogy bejelentő berendezésénél az anyag egy-egy henger és alaplemez között csak egyszer halad keresztül, míg az anteroritás szerint a fogasszegmens és fogaslemez többször mozog ide-oda az anyagon, — a különbség szintén csak látszólagos, — miként azt a bírói osztály megállapította, mert bejelentő, leírásának 7-ik bekezdésében maga mondja,, hogy a «hengerekből és lemezekből álló garnitúra több példányban is alkalmazható egymás fölé, melyeken az anyag egymás után halad koresztül». Ezzel tehát végeredményben ugyanaz a hatás létesül, mint az anterioritásban leírt berendezés has, nálatánál, azaz, az anyag többször eg3 más után munkáltatik meg. 17. A leírás és igénypont szabatosaik szövegezése a találmány lényegének helyes megállapításából kifolyólag, az eredetileg közzétett leírás és igény terjedelmén belül, « fölszólalási eljárásban is helyet foghat. (Bírói oszt. 1917 febr. 1. 1084/917. B. 6759.) Bírói osztály: a bejelentési osztály határozatát helybenhagyja és ehhez képest a szabadalmat a 2-ik igénypont érintetlenül hagyása mellett, az első igénypont következő szövegezésével adja meg: «1. Eljárás igen nagy mértékben változó esési magassággal dolgozó és a turbinákkal közvetetlenül hajtott, váltakozó áramú szinkrón generátorokkal fölszerelt hydroelektromos telepek kedvező hatásfokának elérésére, azzal jellemezve, hogy az esési magasság változásakor, a két vagy több, magában véve állandó értékű sebességi fokozatra szabályozható turbina fordulatszámát, eme fokozatok közül, a mindenkori esési magasságnak megfelelően legkedvezőbb sebességi fokozatra állítjuk be és a telep áramfejlesztő részét oly ként szabályozzuk,, ill. akkomodáljuk elektromosan, hogy a hálózatba táplált elektromos áramnak tekiníetbejövő faktorai állandó értéken tartatnak».
