Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1916-05-15 / 10. szám
264 SZABADALMI KÖZLÖNY. 10. szám. a letevőnek Dux városában is van vállalata, — az pedig a valóságnak meg nem felelvén, a vevőközönségre megtévesztendő volna. A védjegy törlése tehát az 1890. évi II. t.-c. 3. §-áuak 4. pontja alapján is indokolt. Mindezeknél fogva letevő cég által nyilatkozatában a «Dux» szónak eszményi jellege mellett fölhozott érveket figyelembe venni nem lehetett s a védjegytől az oltalmat meg kellett tagadni. Kivételes intézkedések. Németország. A meghosszabbított elsőbbségi határidőkre vonatkozó hirdetmény. (Kelt 1916. évi április 8-án.) A szövetségtanács az 1914. évi augusztus hó 4-iki törvény 3. §-a alapján, amely a szövetségtanácsot gazdasági rendszabályok stb. hozatalára hatalmazza föl, a következő rendeletet bocsátotta ki: Az ipari tulajdon védelmére Párisban kötött és 1911. évi junius 2-án átvizsgált nemzetközi egyezmény 4. cikkében megállapított elsőbbségi határidők meghosszabbításáról szóló 1915. évi május hó 7-iki rendelet* e szavai «legkésőbben azonban 1916. évi junius hó 30-káig» töröltetnek. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Oroszország (megszállt területe). A varsói főkormányzóság területén lakó németbirodalmi honosok iparjogi oltalma. A német főkormányzó 1916. évi március hó 12-én kelt 70. számú rendelete: 1. §. Oly találmányok, használati minták, izlésminták és árujegyek, melyek ez idő szerint vagy a jövőben a) az 1891. évi április hó 7-ki szabadalmi törvény (L. Szab. Közi. 1901. évf. 3. sz. mellékletét), b) az 1891. évi junius 1-i használati mintaoltalmi törvény, c) az 1876. évi junius 11-ki mustrák és modellek szerzői jogi törvénye (L. Sz. K. 1908. évf. 9. sz.) * L. Szab. Közi. 1915. évf. 12. sz. 488. lapját, d) az 1894. évi május 12-iki árú megjelölések oltalmi törvénye (L. Sz. K. 1902. évf. 41. sz. mell.) alapján védve vannak, a jogosított beleegyezése nélkül iparszerűleg nem használhatók föl. 2. §. Az ellene vétők 10.000 márkáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy 2 évig terjedhető fogsággal büntetendők. A büntetésnemek mindketteje együtt, is alkalmazható. A fölbujtó, bűnsegéd és orgazda a tettessel egyforma elbírálás alá esik. A büntető eljárás csak a jogosult panaszára indíttatik meg. A panasz visszavonása megvan engedve. Az oly személyek, akiknek lakóhelye nincsen a Németbirodalom vagy a varsói főkormányzóság területén, panasztevésre nincsenek jogosítva, 3. §. Az ezen rendelet megszegéséből származó kártalanítás helyett a károsult kívánságára a kirótt büntetés mellett javára 50.000 márkáig terjedhető bírság is megítélhető. Akik bírságra ítéltettek, ezért egyetemlegesen szavatolnak. A megítélt bírság valamely további kártalanítás érvényesítését kizárja. 4. §. Az ezen rendelet értelmében büntetendő vétségek kizárólag a járásbíróságok elé tartoznak. A bírság kivetésénél követendő eljárásban a német büntetőjog 443. és 445. §§ ait kell megfelelően alkalmazni. Nemzetközi védjegyügyi statisztika. A berni nemzetközi iroda közli az 1893. évtől 1915. évekig terjedő nemzetközi védjegybejegyzéseknek áttekintési statisztikáját. (bj. = bejelentés, mgt. = megtagadás, átr. = átruházás, töri. = törlés.) Ausztria: bj. 1893—1914-ig 1570,1915-ben 43; mgt. 1893—1914-ig 1029, 1915-ben 93; átr. 1893—1914-ig 78. 1915-ben 18; töri. 1893—1914-ig 58, 1915-ben 1.— Belgium: bj. 1893—1914-ig 992, 1915-ben 28 ; mgr. 1893—1914 ig 32, 1915-ben 0; átr. 1893— 1914ig 53, 1915-ben 0; töri. 1893—1914-ig 2, 1915-ben 0. — Brazília: bj. 1893—1914-ig 33, 1915-ben 6; mgt. 1893 — 1914-ig 167, 1915-ben 60; átr. 0; töri. 1893—1914-ig 1, 1915-ben 0. — Cuba: bj. 1893-1914-ig 42, T
