Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)

1916-01-01 / 1. szám

1. szám.

SZABADALMI KÖZLÖNY.

Megállapítható azután az, hogy a pergament a papirárúk egy bizonyos fajtájának megjelölése, amely mint ez az árúfaj sziiksógképeni neve,e tekintetben szabadjelzésnek tekintendő s így annak a papírárukra történt belajstromozása az érdekelt forgalmi körök részére szükséges szókincsnek indokolatlan megszorítását jelentené.

De a pergament, — mint a most kifejtettek szerint szűkebb körű fogalmat megjelölő — szónak az árujegyzékben fölsorolt papírárukra való védjegyszerű alkalmazása oly fogalmi kiterjesztést jelentene, hogy az mint a valóságot nem födő s a vevőközönségnek megtévesztésére alkalmas védjegy, — az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 4. pontjába lefektetett védjegy valódiság elvét sértené.

Nem fogadhattam el védjegyletevő ama okfejtését, hogy jelen esetben az «а» képző hozzáillesztése a pergament szót eszményivé tette volna egyrészt, mert a föntemlített a viszonylag magasabb műveltségű érdekelt forgalmi körökben a latin nyelvben az «а» raggal való igen gyakori képzés ismeretes (pergamentum, pergamenta); másrészt egyes é'ő nyelvekben (p). olasz pergamena) oly kicsi az eltérés, hogyT azt a közönséges vevő rendes figyelem mellett észre sem veheti. fí tekintetben különben a közfölfogás, nem pedig védjegyletevő fölfogása a döntő, az pedig c<pergamenta»-ban nem lát eszményesített szót.

Ami védjegy letevő által az optima szó védjegylajstrom-képessége mellett fölhozott ama érveket illeti, hogy a védjegyhivatal pl. az egészen hasonló jelentőségű primus szót belajstromozta volna, megjegyezíetik, hogy valamely szónak minőségjelző jelentősége minden egyes esetben külön az összes körülményeknek főként a védetni kívánt árú természetének, vizsgálata alapján állapíttatik meg. Nincs kizárva tehát annak lehetősége, hogy az egyik esetben minőségjelző szóvédjegy a forgalmi élet egy másik viszonylatában lajstroraképes legyen.

Védjegyletevő által fölhozott ama körülmény, hogy a védjegy Németországban kifogás nélkiii lajstromoztatott be, figyelembe

• 23

szintén nem jöhetett, mert a magyar védjegyhatóságok a védjegyek bejegyzésénél a hazai forgalmi viszonyok tekintetbe vétele mellett egyedül a hazai törvényes rendelkezéseket tartják szem előtt.

Ezeknél fogva a letett védjegyet a rendelkező részben fölhívott törvényhelyek alapján oltalomban nem részesíthettem s anuak törlését kellett elrendelnem.

Ausztria.

Kivételes intézkedések az ipari jogvédelem terén.

M. évi 24. számunkban közöltük a magyar kereskedelemügyi miniszternek 1915. évi december 1-én kelt négyrendbeli rendeletéit, illetve hirdetményeit, amelyek a párisi Unió egyezmény 4. cikkében és az Ausztriával kötött gazdasági kiegyezési szerződésben megállapított határidők meghoszszabbítását tárgyazzák.

Analog rendelkezéseket tartalmazó rendeleteket, illetve hirdetményeket bocsátott ki az osztrák közmunkaügyi minisztérium ugyancsak 1915. évi december 1-i kelettel (R. G. Bl. 349., 350.. 351. és 352. be,) amiért ezeknek bővebb ismertetésétől eltekintünk.

Az alábbiakban az osztrák közmunkaügyi minisztériumnak csupán a szabadalmi, mustra és védjegy bejelentések elsőbbségi jogának igazolására szolgáló bizonylatok bemutatására megállapított határidők meghosszabbításáról szóló rendeletét ismertetjük, amely szintén 1915. évi december 1-én kelt (R. G. Bl. 353. sz.) és a következőképen hangzik:

A hadi eseményeknek a határidőkre, határnapokra és az eljárásra gyakorolt hatásáról szóló 1914. évi augusztus 29-én kelt császári rendelet* alapján (R. G. Bl. 227. sz.) további intézkedésig a következők rendeltetnek el:

1. §. Az 1914. évi szeptember 2-án kelt rendelet (R. G. Bl. 233. sz.) a következőképen egészíttetik ki:

* L. 1914. évi Szab. Közlöny 18. sz 802— 804. 1.