Szabadalmi Közlöny, 1916 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1916-04-01 / 7. szám
194 SZABADALMI KÖZLÖNY. 7. szám. mozási elv által biztosított elsőbbségi nap fontossága mellett nem hagyta figyelmen kívül azt, hogy a korábbi használó joga mellett a későbbi lajstromoztatónak vissza kell vonulni. A miniszteri határozat tehát nem a törvény helytelen magyarázatán alapszik, — de egyenesen ennek helyes intenciója szerint döntött. Újjmutatás ez arra hogy a védjegyoltalom terén sem a formai jog, — de a valódi igazság érvényesül. Ez az elv nyer kifejezést a m. kir. keresi;, miniszter megbízásából készült és általa 1909-ben kiadott törvényjavaslat 8., 60. §§-aiban, — az új német javaslat 5. és 34. §§-aiban, amelyek a védjegyjog terén mind annak az elvnek az érvényesülését célozzák, hogy a védjegyoltalmi jog azt illesse meg. aki azt jogosan legelőször használta, annak e használat által általános elismerést szerzett. Dr. Kosa Zsigmondi. Előadás a szabadalmi bíráskodás köréből. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben március 22-én a szabadalomjogi irodalom terén közismert író A. v. Jhering császári titkos tanácsos Giessenből, előadást tartott «A mérnök mint bíró a szabadalmi jog és az általános műszaki jogvita terén» cím alatt. Az előadó mindenekelőtt történelmi visszapillantást tett, főképen a német iparjogvédelmi egyesületnek kölni (1901), hamburgi (1902) és leipzigi (1908) kongresszusainak lefolyására, valamint a Danzigban, 1910-ben megtartott jogászgyűlés (Juristentag) határozataira. Ismertette ezután a speciális bíróságok szervezetét és működését, különösen kiemelve a német ipari, kereskedelmi és katonai bíróságokat valamint kereskedelmi és iparkamarákat. Ismertette ezenkívül a technikai vegyesbíróságok szervezésének történetét és szükségességét. Megokolta álláspontját, elsősorban a szabadalmi bíráskodásban vezető német jogászoknak a nyilvánosság előtt elhangzott véleményeivel, amelyekben szakemberekből, azaz mérnökökből és jogászokból alakított vegyes bíróságok létesítését és további kiépítését javasolták. Érdekesen mutatott ezzel kapcsolatban reá a magyar szabadalmi törvény legújabb revizionális javaslatára, amelynek újításai fölött nagy elismerését fejezte kir megjegyezve, hogy rendkívül nagy haladást jelent a jogkereső közönség érdekei szempontjából annyira, hogy törvénnyé válva hivatva volna a folyamatban lévő német törvény revíziójára erőteljes befolyást gyakorolni. Részletesen tárgyalta ezután mindazokat az ellenvetéseket, amelyek a jogászvilág részéről a vegyes bíróságok ellen elhangzottak, melyek alaptalanságát azonban a vegyes bíróságok fényes eredményei kivétel nélkül bebizonyították. Végül az előadó a szabadalmi mérnökbírák kiképzésének részletes programmját ismertette. Az előadás a hallgatóságban nagy érdeklődést keltett s reméljük, hogy alkalmunk lesz olvasóinkkal azt még részletesebben is ismertetni. Osztrák védjegyügyi határozat. Olyan védjegyek közt, amelyeknek egyike/ cirádákkal ékesített és állványon elhelyezett glóbust, másika gedig a földgömböt síkban ábrázolja, nem forog fenn megtévesztő hasonlóság. (A cs. kir. közigazgatási bíróság 1915. évi március 4-én 1499. sz. a. határozata.) Az okokból: Alperes részére a bécsi kereskedelmi és iparkamaránál tűáruk jelzésére szolgáló oly védjegy lajstromoztatott 1901. évi március 12-én, amely egy állványon elhelyezett földgömböt ábrázol. Az állvány mindkét oldalán még köralakú vonalakból alkotott díszítések vannak elhelyezve. A védjegyet alperes 1911-ben 46329. sz. alatt szabályszerűen megújíttatta. Fölperes 1912. évi március 27-én a prágai kereskedelmi és iparkamaránál 6560. sz. alatt fémáruknak, különösen nyomógomboknak, tűáruknak, szalagoknak, illatszereknek stb. jelzésére olyan védjegyet jegyeztetett be, amely a földgömböt síkban ábrázolja.
