Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1915-10-15 / 20. szám
756 SZABADALMI KÖZLÖNY. 20. szám. Indokok-. A védjegy kizárólag az «Antip írásit» szóból áll. már pedig e. szót alkotó «Anti» és «parasit» szavak az érdekelt forgalmi körökben annyira ismeretes és használatos megjelölések, hogy e szavakból álló szónak a védetni kívánt árukon leendő alkalmazásában az érdekelt forgalmi körök nem fognak az 1890. évi II. t.-c. 1. § ában előírt olyan jelvényt látni, mely meghatározott vállalatra utalna, hanem csupán azt, hogy a parasiták: élősdiek elleni védekező szerül szolgálnak. A védeni kívánt szó a hivatkozott törvényhely értelmében kizárólagos jog megszerzésére alkalmatlan, mert az áruk rendeltetését, illetve minőségét fejezi ki, miért is törvényes oltalomban nem volt részesíthető. 55 A «Java» szót továbbá egy hétágú nemesi koronát föltüntető védjegy alkalmas arra, hogy a vevőközönséget az árú származása tekintetében megtévessze, ha nem igazoltatik, hogy az azzal megjelölt áruk Java szigetéről ered nek. Ezért, a védjegy törlése rendeltetik el. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1915. évi szeptember 30-án kelt határozata.) 1396-1915. sz. S. I. budapesti cég által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál «impregnált fémtisztító rühá»-ra 27991. szám alatt letett védjegytől az oltalmat az 1890. évi II. t.-c. 8. §-ának 4. pontja alapján megtagadom s a hivatott törvény 21. § ának d) pontja alapján annak törlését rendelem el. Indokok: A letett védjegy «Java» szóból áll, amely fölött ékítmény gyanánt egy hétágú nemesi korona van elhelyezve. A korona alsó peremén kevésbbé föltűnő módon «sib» szó látható. «Java» sziget a forgalmi körökben különböző behozatali árucikkek (kávé, rizs stb.) nagybani termelő helyeként ismeretes. A jellegzetes nagy betűkkel írott «Java» szó tehát alkalmas volna arra, hogy a vevőközönség abban az árú származási helyét lássa, ami, — ha a valóságnak meg nem felel, — mint megtévesztő adat kétségtelenül az 1890. évi II. t.-c. 3. §-ának 4. pontjába ütközik. Tekintve, hogy védjegyletevő az 1164/915. számú leiratomra, amelyben a védeni kívánt árú «Java» szigetéről való származásának igazolására, illetve a védjegy oly módosítására hívtam föl, amely az árú származása tekintetében a vevőközönségben kétségtelen tájékozást nyújt, — aggályaimat eloszlatni meg sem kísérelte, — a fölhívott törvényhelyek alapján a védjegytől az oltalmat meg kellett tagadnom és annak törlését kellett elrendelnem. 5G. A «Duplamalátakávé» szóvédjegy kávéra vonatkoztatva kizárólag az árú minőségét jelezvén, a védjegy törlését kellett elrendelni. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1915. évi október 1-én kelt határozata.) 1330—1915. sz. K, P. S. r. t. budapesti cégnek a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1914. évi november hó 17-én 29383. szám alatt letett védjegyétől a törvényes oltalmat az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a alapján megvonom és annak az 1890. évi II. t.-c. 21. §-ának d) pontja szerint való törlését rendelem el. Indokok: A szóban lévő védjegy a törvénybe ütközik, mert kizárólag a «Duplamalátakávé» megjelölésből áll s mert kávéra lajstromoztatván, csupán az árú minőségére utaló adatot foglal magában. Mivel tehát a szóban forgó védjegy az árú minőségét jelzi, megkülönböztető jelül nem szolgálhat, ilyen szó pedig a hivatkozott törvényhely szerint védjegyül le nem foglalható. A találmányok szabadalmazása után fizetendő díjakról. Irta: Dr. Perlmutter Alfréd szabadalmi bíró. Jelen vizsgálódás a következő három szempontból indul ki: 1. A szabadalmi díjak pénzügyi jogi természetéből.
