Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1915-09-01 / 17. szám

P58 17. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. A födémszerkezeteknél tekintetbe jövő húzási igénybevétel szempontjából nagyon lényegesnek kellett tekinteni azon különb­séget, vájjon az alsó habarcslemezben drót­betét föltétlenül, vagy csak esetleg nyer alkalmazást és hő-, hangvezetés, anyag­megtakarítás, önsúly csökkentése szempont­jából ugyancsak fontosnak kellett tekinteni azt a különbséget is, vájjon a tölteléktestek maradandóan, vagy csupán a hídrészek megkeményedéséig maradnak benn. Ezekre való tekintettel úgy találta a bírói osztály, hogy a megtámadott szabadalmat az 1902. évi január 4-ki elsőbbség meg nem illeti, hanem csupán a bejelentésének napja, az 1902. évi augusztus 26. szerinti elsőbbség. Ilyen elsőbbség'mellett azt kellett megálla­pítania a bírói osztálynak, hogy fönnforog a | szabadalmi törvény 21. §. 3. pontjának esete, vagyis hogy a megtámadott szabadalom azonos a fölpörös tulajdonát képező ko­rábbi -32082. sz. szabadalommal. A 32082. sz. szabadalomban védett eljárás szerint készült mennyezetek föltüntetik mindazon jellemző sajátságokat, melyek a megtámadott szabadalom lényegét képezik. Az ezen eljárás szerint készült mennyeze­teknél is föltalálható a két egymástól bizonyos távolságban elrendezett habarcslemez és a lemezeket keresztirányban haladó lekötő hi­dak, melyek a formakövek közötti hézagok­nak habarccsal való kitöltése útján ugyan­úgy keletkeznek, mint a megtámadott sza­badalomnál. Erre való tekintettel a megtámadott sza­badalom az 1895. évi XXXVII. t.-c.21. §. 3. pontja alapján megsemmisítendő volt. Fölpörösnek a «Neueste Bremersche Bauweise» prospektusra alapított érveit a m. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya nem találta helytállóknak. Bár megállapította a bírói osztály, hogy az ezen prospektusban leírt és ábrákban is föltüntetett födémeknél is vannak a forma­kövek között, az alsó és fölső lemezt össze­kötő hézagok, a prospektust újdonságrontó anterioritásként elfogadni nem lehetett azért mert a nyomási igénybevételnél nem ezen hézagok, illetőleg az ezekbe beöntött ha­barcs útján előálló bordák, hanem maguk a formakövek jönnek figyelembe. Ugyancsak nem lehetett figyelembevenni fölpörösnek a magdeburgi Städtische Polizei­verwaltung tanúsítványa által igazolt nyil­vános gyakorlatbavételére alapított érveit sem, mert a gyakorlatbavótel a «Neueste Bremerschhe Bauweise» című prospektusban leírt módon történik. Szabadalmi tanács: az első bíróság ítéletét megváltoztatja, fölpöröst kereseté­vel elutasítja. Indoltok: Fölpörös keresetével elutasí­tandó volt, mert 32082. sz. szabadalma nem öleli föl az összes kettős irányban baladó bordás menyezeteket, hanem azoknak csak egy bizonyos kiviteli módját, s mert szer­kezeténél nincsenek betonlemezek, illetőleg mert itt a nyomó feszültséget az üreges téglák fölső övei veszik föl, holott az al­­pörösinél ezt a fölső betonlemez oly mér­tékben végzi, hogy a kövek a beton meg­­keményedése után el is távolíthatók. El kellett utasítani fölpöröst keresetével még azért is, mert az első bíróság ítélete annyi­ban téves alapon nyugszik, hogy az alpö­­rösi szabadalomban foglalt vagylagosságok nem határozatlan kifejezések, hanem két oly kiviteli módnak egy igénypontba való foglalásai, amelyek számos közös és csak egy-egy eltérő jelleggel bírnak. Minthogy az ügy jelen állásában az alpörösi szabada­lom elsőbbségének ideje, valamint alpörös­­nek szabadalmáról való részleges lemondása befolyással nem bír, ezért ezek figyelmen kívül hagyattak. 2. A bírói osztály azon az alapon, hogy a fölfolyamodást visszautasította és így érdem­ben egyáltalán el nem bírálta, a fölfolyamo­dás után befizetett fölfolyamodási díjat tarto­zatlan fizetésnek tekintette. (Bírói oszt. 1915 junius 17.) Bírói osztály: a kért igazolást megadja és ehhez képest az 5209/915. számú fölfo-

Next

/
Thumbnails
Contents