Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1915-04-01 / 7. szám
\ 272 SZABADALMI KÖZLÖNY. 7. szíun. Mivel azonban e szó kizárólag a köhögés elleni szer alkatrészeit, vagyis azt juttatja kifejezésre, hogy az illető szer kávét és brómot tartalmaz, kétségtelen, hogy a kért oltalom e szóra az 1895. évi XLI. t.-e. 1. §-ának rendelkezése értelmében azért nem adható meg, mert a kérdéses szó pusztán az árú mivoltát és minőségét jelzi és mert az ilyen szóra kizárólagos használati jogot engedélyezni nem lehet., 8. A «Mojeste» szóból álló védjegy minőségjelzői mivoltánál fogva a nov. 1. §-áha ütközik, amiért az a magyar szent korona országaira kiterjedő hatállyal a törvényes oltalomból kizáratik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1915. évi február 21-én kelt határozata.) 135—1915. sz. H. és W. wieni cégnek a wieni kereskedelmi és iparkamaránál 1914. évi február hó 18-án 60229. szám alatt letett védjegyétől a törvényes oltalmat a magyar szent korona országaira kiterjedő hatállyal az 1908. év i XII. t.-c. XVII. cikkének 5. pontja és az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-a alapján megtagadom. Indokok: A szóban lévő védjegy a «Majesté» szón kívül egyéb megkülönböztető alkatrészt nem tartalmaz. Mivel pedig a «Majesté» jelentményére nézve a fölséges szó értelmének felel meg, kétségtelen, hogy ez a szó árújelzés képen való használatában olyan adatnak jelentkezik, amely kizárólag az árú minőségét jelzi és ez okból a hivatkozott novella 1. §. értelmében nem lajstromozható. annyival is inkább, mert letevő cég a vele közölt aggályaim eloszlatására lépést nem tett. 9. A «Hungária maláta kivonat» feliratú védjegy osztrák gyártmányokon alkalmava alkalmas arra, hogy a vevőt az árú származására nézve tévedésbe ejtse, amiért ettől a védjegytől a törvényes oltalom a magyar szent korona országaira kiterjedő hatállyal megtagadtatik. (A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1915. évi február 21-én kelt határozata.) 136-1915. sz. C. P. 0. brünni cégnek a brünni kereskedelmi és iparkamaránál 1914. évi március 14-én letett védjegyétől az oltalmat a magyar korona országai területére nézve az 1890. évi II. t.-c. 3. §.4. pontja alapján megtagadom. Indokok: A kérdéses védjegy a «Hungária maláta kivonat» föliratot viseli, amely mellett a védjegyen alig észrevehetően és a közönséges vevő figyelmét kikerülő «Confiserie frangoise Brünn» kitétel nem mondható alkalmasnak arra, hogy a vevőközönségnek az árú magyar származása iránti hitét lerontsa és így tekintettel arra, hogy az osztrák eredetű árúról van szó, a hivatkozott törvénycikk értelmében, mint a fogyasztóközönségnek az árú valódi származása iránti tévedésbe ejtésére alkalmas védjegyet az oltalomból ki kellett zárni. Oroszország kivételes törvényhozási intézkedései az ellenséges államok szabadalmaival szemben. Az orosz császár 1915. évi február 21-én (március 6-án) új szabadalmi törvényt szentesített, amely a régi szabadalmi törvény módosításával és kiegészítésével a következő fontos rendelkezéseket tartalmazza: 1. Oroszországgal hadban álló államok polgárai által bejelentett ipari találmányokra, úgy szintén ily találmányok javításaira nem engedélyeztetnek szabadalmak és ily személyektől új szabadalmi bejelentések sem fogadtatnak el. A már benyújtott szabadalmi bejelentések ügyében folyamatba tett eljárás megszüntettetik. 2. Oroszországgal hadban álló államok polgárai tulajdonában lévő olyan ipari találmányokra vagy ezek javításaira vonatkozó szabadalmak, amelyek a honvédelemre fontossággal bírnak, minden ellenszolgáltatás nélkül az állam tulajdonába mennek át. Az ipari- és kereskedelmi miniszter a had
