Szabadalmi Közlöny, 1915 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1915-02-01 / 3. szám

3. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 105 dig a fél a nyugtát beküldte, a pénzt a postaköltség levonásával elküldi. Az előlegezést elrendelő határozatot és a pénz fölvételére jogosított személy nyugtá­ját, esetleg a postai föladóvevényt is, az irodaátalányszámadás megfelelő kiadási té­teléhez kell csatolni. Ha a jogosított a pénzt nem veszi föl, a kifizetés iránt semmi intézkedést nem kell tenni, sem a pénzt nem kell sem elnöki, sem bírói letétbe helyezni. Ha a jogosított utólag jelentkezik, az irodaátalány kezelője a kifizetést az az évi irodaátalányból a bíró­ság külön intézkedése nélkül teljesíti. 7. §. Ha a Pp. 113. §-ának 4. pontjában említett költséget szóbeli tárgyaláson vagy szóbeli tárgyaláson kívül bizonyításfölvétel alkalmával törvényszéki székhelyen lévő járásbíróság vagy oly bíróság állapítja meg, amelynek saját irodaátalánya van, ez a bí­róság a költség haladéktalan kifizetését ren­deli el, ha a költséget megállapító határo­zat jogerőre emelkedett vagy nem halasztó hatályú föllebbvitellel támadták meg és ha az, akinek részére a költséget megállapítot­ták, a bíróságnál jelen van. Ily esetben a bíróság a költség megálla­pítása után annak, akinek részére a költsé­get megállapította, az 1. számú mintán utal­ványt állít ki. Az utalványt az eljáró bíró, illetőleg az elnök (f. i. a tanács elnöke Pp. 57. §. 1. bek.) írja alá. Az irodaátalány kezelője az ily módon kiállított és a fölvételre jogosított nap sza­bályszerűen bélyegzett nyugtatváDyával el­látott utalvány bevonásával a fizetést hala­déktalanul teljesíti és az utalványt az iroda­átalányszámadás megfelelő kiadási tételéhez csatolja. Ezt a §-t a megkeresett bírónak és a t'öllebbviteli bíróságnak is alkalmaznia kell. Ily esetben a megkeresett bíró vagy a föl­­lebbviteli bíróság a kifizetett költség meg­térítése végett az 5. §. első bekezdésében említett bíróságot értesíti, az pedig az iroda­átalány kezelőjét arra utasítja, hogy a ki­fizetett költséget a megkeresett bíró vagy a föllebbviteli bíróság irodaátalánykezelőjé­­uek küldje meg. A pénz megérkezése után a fél nyugtat­­ványával ellátott utalványt az előleget vég­leg elszámoló (5. §. 1. bekezdése) bíróság irodaátalánykezelőjének kell megküldeni, aki azt az irodaátalányszámadás megfelelő kiadási tételéhez csatolja. 8. §. Ha a pertársak vagy pörös felek közül nem mindegyiknek adtak szegénységi jogot, a bíróság ügyelni köteles arra, hogy abban a határozatában, amelyben a költség­nek az irodaátalányból előlegezését rendeli el (6. §.), az irodaátalányból csak annyi költséget előlegeztessen, amennyi a megál­lapított költségből a szegénységi joggal pör­lekedő félre vagy felekre esik. IV. FEJEZET. Költségjegyzék. 9. §. A bíróság által a szegény fél helyett a Pp. 113. §-ának 4. pontja szerint előlege­zett költségről annál a bíróságnál, amely a szegénységi jogot megadta, a II. számú mintán jegyzéket keli készíteni, amelybe az előlegezett költségeket a bírósági iroda ha­ladéktalanul bevezeti. Az ügyben szegénységi jogot nyert mind­egyik félre külön jegyzéket kell készíteni; de a szegénységi joggal pörlekedő pörtár­­sak ügyében fölmerült közös költségről kö­zös jegyzéket kell készíteni. A jegyzékeket állandóan az iratok mel­lett kell tartani. Ha a szegénységi jogot megadó bíróság akkor előlegez költsé­get (pl. végrehajtási költséget), amikor az iratok a föllebbviteli bíróságnál vagy más hatóságnál vannak, erről a költségről ideiglenesen jegyzéket kell készíteni és az iratok leérkezte után ebből az időközben előlegezett költséget az iratok mellett lévő jegyzékbe kell átírni. Azt, hogy a felek valamelyike szegény­ségi jogot nyert, az iratborítékon föl kell tüntetni. 27

Next

/
Thumbnails
Contents