Szabadalmi Közlöny, 1914 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1914-12-15 / 24. szám
1028 SZABADALMI KÖZLÖNY. 21. szám. mely személy javára döntött, köteles az illető, vagy ha többen az érdekeltek közülök az, akit a Registrar kijelölt, a bíróság intézkedését esetleg a huszonhetedik számú minta szerinti beadvány kíséretében bemutatni. A szükséghez képest fogja azután a Registrar a védjegylajstromot módosítani vagy helyesbíteni. A védjegytörvény alapján a bíróságnál benyújtott minden egyes kereset a Registrar-ral közlendő. 95. c. A bíróság által az említett törvény alapján hozott határozatokat a Registrar legjobb belátása szerint a hivatalos lapban közzéteheti. Unió bejelentések. 96. c. A védjegytörvény 129. c. szerint eszközölhető bejelentéshez az a nyilatkozat csatolandó, hogy a bejelentés tárgyát képező védjegy külföldön már bejelentetett; a bejelentésben meg kell jelölni azt az országot vagy azokat az országokat, amelyben vagy amelyekben az illető védjegy bejelentetett, nemkülönben ezeknek a bejelentéseknek a közelebbi adatait is. A bejelentéssel egyidejűleg, vagy a Registrar által megszabott határidőn belül be kell mutatni az illető védjegynek egy másolati példányát, amelyet az első bejelentési ország területén működő szabadalmi hivatal elnökének vagy főnökének kell szabályszerűen hitelesítenie vagy oly módon láttamoznia, hogy az a Registrar-t kielégítse. Hatályon kívül helyezett rendelkezések. 97. c. Az 1908 évi törvény végrehajtási rendeletének a védjegyügyekre vonatkozó része a j-len végrehajtási rendelet életbelépésével hatályon kívül helyeztetik. KÖZLEMÉNYEK. Az angol kereskedelmi miniszter a kivételes törvényekről. A Board of Trade elnöke az angol kivételes törvények kiegészítéséről szóló törvényjavaslat előterjesztése alkalmával a következő kijelentéseket tette: Nyilatkozni kívánok olyan kérdésben, amelyre vonatkozólag sok helyről kérdést intéztek hozzám. Mindenkit, akinek külföldön szabadalma van, biztosíthatok arról, hogy nyugtalanságukra nincsen ok. Azt kérdezték tőlem, vájjon az-e a célunk, hogy a kölföldieknek azelőtt itt gyakorolt szabadalmaikra vonatkozó jogait teljesen elkobozzuk? A törvénynek és a kiegészítő javaslatnak a célja a hatályon kívül helyezés és nem a megsemmisítés. Kifejezetten hangsúlyoznom kell, hogy a kormánynak a háború egész tartama alatt jogában áll azokat a díjakat, amelyek külföldi szabadalomtulajdonosok részére volnának fizetendők, bevonni. A kormány ezeket a díjakat visszatarthatja és ha a háború befejezése után kitűnik, hogy Németország és Ausztria-Magyarország törli a mi alattvalóink szabadalmait, természetesen mi isI , ’ kénytelenek leszünk hasonlóképen eljárni azokkal a szabadalmakkal szemben, anvlyeket itt külföldiek szereztek. Ha azonban Németország és Ausztria-Magyarország a háború befejezése után az angol alattvalók szabadalmait hatályban tartja, mi is készek leszünk a német, osztrák és magyar alattvalóknak itteni szabadalmait föntartani. Mi azonban föntartottuk azt a jogot, hogy a szabadalmaknak az országban való kihasználására angol alattvalóknak necsak a háború tartamára, hanem a szabadalom egész oltalmi idejére használati jogot adhassunk úgy, hogy azoknak a gyárosoknak, akik ilyen jogot nyernek, bizonyos jogosultságuk \an arra a föltevésre, hogy e jogukat a szabadalom oltalmi ideje alatt nem fenyegeti veszély. Heid Antal, a m. kir. Szabadalmi Hivatal levéltárnoka, f. évi december hó 2-án 49 éves korában elhunyt. A boldogult 18 éven át tartozott a szabadalmi hivatal kötelékébe mint tisztviselő és csak nyolc hónapja annak, hogy a levéltárnoki állásba lépett, amire szorgalmával és kötelességének hű teljesítésével érdemeket szerzett. Mint levéltárnok még fokozottabb tevékenységet fejtett ki az eddiginél. Reá
