Szabadalmi Közlöny, 1914 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1914-12-15 / 24. szám
24. szám. kifejtette, fölszólalók pedig bejelentőnek ily irányú érveit meg nem döntötték, sőt annak helyességét még csak nem is tagadták. A. 2. alatti eljárásra vonatkozólag a bírói osztály megállapította, hogy ama, a bejelentő által is ismertnek vallott eljárásnak szállá kihúzandó tetszésszerinti fémre vagy ötvözetre való alkalmazása, új föltalálást nem igénylő puszta átvitelt képez. Ehhez képeit a 3. igénypontnak csak az 1. alatt említett tárgyra volt a szabadalom, jelen határozat rendelkező részében foglalt igényponttal, megadható. Bírói oszt. 1914. évi okt. 8. Védjegyügyi határozatok. A v. Edeltannin» szó cser savra alkalmazva minőségjelzőnek, más természetű árúkra (szobaillatszerekre) alkalmazva pedig megtévesztő adatnak jelentkezik és ezért törvényes oltalomban nem részesíthető (1895. évi XL1. t.-c. 1. §. és 1890. évi 11. t.-c. 3. §. 4. p.). 1372—1914. M. G. b—i cég részéről a bécsi kereskedelmi es iparkamaránál 1913. évi november 4-én 58717. sz. alatt letett védjegytől a törvényes oltalmat a védjegytulajdonos meghallgatása után az 1908. évi XII. t.-c. XVII. c. 5. pontja, az 1895. évi XLI. t.-c. l.§. és az 1890. évi II. t.-c. 3. §. 4. p. alapján a magyar szent korona országaira kiterjedő hatállyal megtagadom. Okok: A szóban lévő védjegy, amely fertőtlenítőszerek és ezobaparfum jelzése végett lajstromoztatott, az «Edeltannin» szóból áll. A «tanúin» szó a csersavnak általánosan ismert és használatos árúneve lóvém az «Edel» jelzővel való kapcsolatban is csupán azt juttatja kifejezésre, hogy az illető csersav valami jobb vagy kiválóbb minőségű lehet. A szónak a forgalomban való ilyképeni értelmezése mellett a kérdéses védjegy mint az árú mivoltára és minőségére utaló adat, az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütközik, amiért ennek itteni lajstromozása függőben tartatott és erről a védjegytulajdonos 1914. évi junius 5-én 789—1914. sz. alatt kelt átiratom alapján értesíttetett. 1017 A védjegytulajdonos törvényes határidőn belül benyújtott nyilatkozatában védjegyének lajstromképessége mellett azt adja elő, hogy az általa bejelentett «Edeltannin» szó eszményi, amennyiben azt az «Edeltanne» (luc- vagy jegenyefenyő) szóból szabadon képezte, minélfogva azt minőségjelzőnek mondani nem lehet. Ezzel szemben arra kell utalni, hogy a védjegytörvény nem csupán az árúminőségére utaló szavakat, hanem az olyan védjegyeket is kizárja az oltalomból, amelyek a valóságnak meg nem felelő és a vevőközönség megtévesztésére alkalmas adatokat tartalmaznak. Már pedig a «Tannin» szó, mint árúnév az «Edel» jelzővel kapcsolatban is mindenesetre alkalrhas a vevőközönséget az árú mivolta felől megtéveszteni; mert a védjegytulajdonos nem azt az árút jelzi vele, amelyre a vevő az árúföliratból jogosan következtethet, hanem egészen más természetű árút. Védjegytulajdonosnak az érvelése, hogy az «Edeltannin» szó mellé oda teszi, hogy «bestes Luftdesinfections-Mittel» azért nem vehető figyelembe, mert az árú mivoltának magyarázatául szolgáló ez a kitétel nem alkatrésze a védjegynek. Mindezeknélfouva a védjegyet a törvényes védjegyoltalomból kizárnom kellett. A «Szalon» szóból álló védjegy törlése azért rendeltetik el, mert ez a szó fodrásztermek berendezési és felszerelési tárgyakra nézve az ár aminőségét és rendeltetését jelzi (1895. évi XLI. t.-c. 1. §.). 1302—1914. sz. B. és T. b—i cég részéről a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1913. évi január 30 án 25696. sz. a. letett védjegyet az 1895. évi XLI. t.-c. 1. §. értelmében az 1890. évi II. t.-c. 21. §. d) pontjai alapján törölni rendelem. Indokok: A 168/1914. sz. leiratommal kifogásolt védjegy, amely fodrászszékek, bútorok stb. megjelölésére jegyeztetett be, a Szalon szóból áll. Mivel a «Szalon» szó a fodrásztermek berendezési és fölszerelési SZABADALMI KÖZLÖNY.
