Szabadalmi Közlöny, 1913 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1913-11-01 / 21. szám

21. szám.

mutat, hogy még a foganatosított eljárás eredménye sem olyan tökéletes teljesen, mint ezt a föltaló célozta. Ugyanazért az a fölpörösi, állítás miszerint alpörösök nem tudnak naftalinmentes, legföljebb csak kevesebb naftalint tartalmazó gázt előállítani, valósága esetén sem mutatna a leírás hiányos vagy megtévesztő voltára, — bár alpörösök céljukat megközelítik — hanem legtöljebb csak arra, hogy a szabadalomtulajdonos által leírt eljárás szerint nem lehet teljesen naftalinmentes gázt előállítani, ami azonban az eljárás foganatosításának sikerét nem befolyásolja.

Birói oszt. 1912 szeptember 25.

A birói osztály a szabadalom egyilc igényét találmányi jelleg hiánya miatt semmisítette meg, mert úgy találta, hogy szabadalomtulajdonos azzal, hogy az alkotandó tárgy egy részének előállítására már ismert módot a tárgy teljes egészére kiterjesztette, semminemű különleges műszaki nehézséget legyőző megoldást nem létesített.

1904/912.

A 47724. sz. szabadalom 1. igénypontjában védelem alá van helyezve egy kémény, melyet az jellemez, hogy a tűzhelytől kezdve végig vagy legnagyobb részében oly formakövekből áll, melyek a kémény egész keresztmetszetét képezik. A 2-ik igénypontban pedig védelem alá van helyezve az 1. igénypontban jellemzett kémény előállítására szolgáló formakő, melyet egy, a kémény egész keresztmetszetét képező és az illesztés céljából az egyik végén nyúlványokkal, a másik végén pedig megfelelő mélyedésekkel biró műkő jellemez.

Fölpörös a szabadalmi törvény 1. és 21. §.

1. pontja, illetőleg a 3. §. 1. és 2. pontja alapján kéri a szabadalom megsemmisítését azért, mert a szabadalom által védett formakövek általános forgalmi cikket képeznek, mert azok a találmány bejelentése előtt nyilvános gyakorlatbavétel által annyira ismeretessé váltak, hogy szakértők azokat használhatták és végül, mert ilyen általá1019

nosan ismert formaköveknek kéménnyé való összeillesztése találmányt nem képez. Az újdonság hiányára vonatkozó állításainak igazolására hivatkozik fölpörös ily formaköveket gyártó, illetőleg forgalombahozó kereskedő tanukra és csatolja egyúttal azok árjegyzékeit; a nyilvános gyakorlatbavétel tekintetében szintén tanukra hivatkozik. Előadja, hogy maga alpörös is akként jutott a kérdéses formakövek, illetőleg kémény készítésének gondolatára, hogy azt egy Tercska nevű munkásától — ki az alpörösnél való alkalmaztatását megelőző időben Horvátországban készített ily formaköveket és ki jelenleg az ő, fölpörösi szolgálatában áll, — elleste.

Alpörös tagadja az összes kereseti állításokat nevezetesen azt, hogy a formakövek általános forgalmi cikket képeznének, hogy a találmány tárgya új nem lenne, hogy az nyilvános gyakorlatbavétel által annyira ismertté vált volna, hogy azt szakértők használhatták, hogy találmánya nélkülözné a találmányi jelleget. Tagadja a Tercska munkásra vonatkozó előadást. Állítja, hogy ő jóval Tercskának szolgálatba való állása előtt készítette a kérdéses formaköveket. Tagadja, hogy a fölpörös által becsatolt árjegyzékek a találmány bejelentése előtti időből való lennének és hogy a szabadalom tárgyával azonos tárgyakra vonatkoznának.

Elismeri alpörös, hogy az ő találmányi bejelentését megelőző időben is használtak formaköveket, de ezek nem képezték az egész kémény keresztmetszetét és csupán a kémény fölső, a tető fölötti részének kiképzésére használták föl, de az egész kéménynek készítésére nem, azért volt előbb a kémény készítés megbízhatlan, nem pontos és drága. A megoldási módon hosszabb ideig gondolkodott és sok próba után jutott csak el találmányához. Tagadja, hogy az általa föltalált anyagból és módon építettek volna kéményeket a bejelentés előtt.

Alpörös követeli, hogy fölpörös igazolja kereshetőségi jogát, mert a 21. §. 1. pont esetében, amelyre fölpörös keresetét alaSZABADALMI KÖZLÖNY.