Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-06-15 / 12. szám
12. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 507 és kereskedelemügyi miniszter elé terjesztett emlékiratában azt kéri, hasson oda a német kormány, hogy az orosz egészségügyi tanács 1911. évi február 28-iki rendelete oly értelemben magyaráztassék, hogy a gyógyszerészeti cikkek elnevezései az Oroszországba történt bevitel következtében ne veszítsék el azt a jogot, hogy védjegyként legyenek oltalmazhatok és hogy ezek a törvényes védelmet tényleg élvezzék is- Magyarországon a szerződéses viszony ugyanaz, mint Németországban. Bármily méltányos és jogszerű is a frankfurti kamarának a kérelme, ez nem lesz képes a kívánt eredményt elérni, mert Oroszországban ép úgy. mint más államokban, a törvénymagyarázat és a védjegyek oltalma a bíróságok hatáskörébe tartozik, amelyekre a kormány a törvény mikénti magyarázata szempontjából, semmiféle befolyást, vagy kényszert nem gyakorolhat. A külföldi kereskedőket érő veszteségek elhárításának egyedüli módja ezek szerint: új kereskedelmi, illetve iparjogvédelmi egyezmények kötése. Az orosz kormányt sem lesz nehéz meggyőzni arról, hogy abban az esetben, ha a külföldi gyógyszerkészítmények elnevezéseinek oltalmáról nem gondoskodik, az oroszországi gyógyszerimport — a tisztességtelen versenynyel, főleg pedig az államilag is protegalt tisztesség - télén versennyel megbirkózni képtelen lévén — előbbutóbb kénytelen lesz az orosz piacról visszahúzódni, mert az orosz utánzatok kiszorítják az eredeti gyártmányokat, az orosz piacot a kétes értékű utánzatok árasztják el, ami a közegészségügyre is kiszámíthatatlan hátránnyal járhat. A példák azt mutatják, hogy az iparjogvédelmi egyezmények általános rendelkezései nem elegendők. Franciaországnak és Svájcnak Oroszországgal oly szerződései vannak, melyek szerint a francia, illetve svájci szavas védjegyek is oltalomban részesítendők Oroszországban, tekintet nélkül arra, hogy ily védjegyeket az orosz törvény nem ismer el, ezen szerződéseknek dacára azonban a francia és svájci gyógyszerkészítmények is oly mostoha elbánásban részesülnek, mint azon államok arái, amelyeknek ily kedvez - ményt nemzetközi szerződések nem biztosítanak. A jövőben kötendő iparjogvédelmi egyezményekben tehát — ami a tekintélyes magyar gyógyszerexportra való ügyelem mel Magyarország részéről is fölötte kívánatos volna — külön kifejezett rendelkezésekben kell gondoskodni arról, hogy a gyógyszerészeti elnevezések is élvezzék azt az oltalmat, amit ezek számára az egész kulturvilág biztosít. A szabad, hivatal szabadalmi ügyekben hozott határozatai. A bejelentési osztály a szabadalmat megtagadta, noha az újdonságrontó nyomtatványban ismertetett elemek a bejelentés tárgyával nem is azonosak, mert az anterioritás elemei a bejelentés tárgyával lényegileg azonos módon alkalmaztatnak, amivel pedig az igény lényege is a bejelentés ideje előtt ismeretessé vált. (Bírói oszt. h. h.) K. 4433. 22058/911. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a fölszólaló által hivatkozott és bemutatott anterioritá sokat a bejelentés tárgyával összehasonlítván, megállapította, hogy az 1. igénypontban védetni kért oly betonburkolat, meg egymással össze nem kötött, mégis gyakorlatilag hézag nélkül egymás mellé helyezett betonlapokból áll, a «Beton und Bisen» folyóirat 1906. évi folyamának 185. és következő oldalán «Bine Seebüschung von armiertem Beton» című cikkben foglaltak által a bejelentés időpontja előtt lényegében annyira ismeretessé vált, hogy készítése szakértők részére lehetséges volt. Igaz ugyan, hogy a hivatkozott anterioritás szerint nem kizárólag betonlapok helyeztetnek egymás mellé, hanem a betonlapok mintegy keretbe, még pedig betongerenda keretbe foglaltatnak, lényegileg azonban ezen gerendák épen úgy, miként a bejelentés tárgyánál minden második betonlap az először lefektetett betonlapok megkemónyedése után, tehát azokkal nem egyszerre, készíttetnek, mimellett a betonlapok a gerendafoglalattal össze nem kötődnek, hanem épen úgy, mint a bejelentés tárgyánál, a lapok és a foglalat között alig észrevehető hézag van, miként az a hivatkozott közlemény 186. oldal 2-ik hasáb 2-ik bekezdés «Obschon die Nath fast nicht zu sehen ist» stb. soraiból világosan kitűnik. Minthogy ezekből megállapítható, hogy a bejelentés 1. igénypontjának lényege t. i. a lapoknak egymás közötti, illetve a lapoknak és a lapok foglalatainak egymás közötti gyakorlatilag hézagmentes, de egymással össze nem kötött elhelyezési módja a hivatkozott anterioritással ismeretessé vált, a szabadalmat az 1. igénypont tárgyára meg kellett tagadni. Bejelentési oszt. 1911 november 14. Az olyan alak, méret és anyagbeli különbségek, amelyek eltérő műszaki hatással nem járnak, nem kölcsönöznek a bej. tárgyának szabadalmazható találmányi jelleget. G. 3083. 10089/911. Fölszólaló kiemeli mindenekelőtt, hogy szabadon tartó válaszfalnál minden egyes vízszintes téglaréteg nem más, mint két végén befalazott tartó, ahol tehát az egymás fölött fekvő téglarótegeket összekötő elemekre szükség nincsen. Csupán az egyes téglák függélyes érintkező oldalait kell megfelelően kiképezni. Olyan kiképzésre a függélyes téglaoldalnak azonban, milyent bejelentő igényel, a 126947. 114515. számú német szab. leírásokból már ismeretes. Hogy ezen téglák födémeknél is alkalmaztatnak, nem változtat
