Szabadalmi Közlöny, 1912 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1912-02-15 / 4. szám
142 SZABADALMI KÖZLÖNY 4. szám. egyes árúkat, mint «Royal-papirt», «Royal-mustàrt», «Royal-cipók rémet u stb. nevezi meg és szerzi be a kereskedelmi forgalomban, amellett szól, hogy a vevóközönség a «Royal» szót olyan adatnak tekinti, amely egyik termelőnek az árúját egy másik termelőnek a hasonló árújától megkülönböztetni alkalmas. Ami most már panaszosnak azt az állítását illeti, hogy a megtámadott szó minőségjelzői jelentméuyénél fogva a kizárólagos jog megszerzésére alkalmatlan, meg kell jegyezni, hogy a «Royal» szó átvitt értelemben az árúnak a kiváló minőségét sejtetni engedi ugyan, de mert a fogyasztó közönség ezt a szót mint speciális árújelzést, már elfogadta és megszokta és mert a «Royal» szó a közforgalomnak egyáltalában nem nélkülözhetetlen jelzője a jó vagy kiváló minőségnek a kifejezésére, mindezeknél fogva a megtámadott védjegyet hatályában föntartani kellett. Az a védjegy, amely kizárólag egy kékszinű egyszarvúnak a képéből áll, nem téveszthető össze olyan ábrás védjeggyel, amely egy ágaskodó ló képét és azonfölül még más ábrái, szóbeli és számbeli alkatrészeket tüntet föl. 1874/911. sz. Felpörös keresetével elntasíttatik és a költségek fizetésében elmarasztaltatok. Indokok : Fölpörös azért kéri az alpörös részére 1909. évi junius 16-án egyebek közt cérna-árúk jelzésére is lajstromozott ábrás védjegyet töröltetni, mert az a fölpörös részére 1905. évi január 21-én cérna-árúk jelzésére lajstromozott ábrás védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjegy közötti különbséget a közönséges vevő csak különös, flgye'mes megvizsgálás után veheti észre. Alpörös tagadja azt, hogy megtámadott védjegye a fölpörös védjegyével összetéveszthető lenne. A fülpürösi és alpörösi érvek mérlegelése után raegállapittatott, hogy a poros felek között nem vitás az, miszerint úgy a tölpörös korábban lajstromozott kombinált elemekből szerkesztett védjegye, mint az alpörös ábrás védjegye azonos, illetve hasonnemü árúk jelzésére lajstromoztatott. A fölpörös védjegye, amely korábban van lajstromozva, egy fekete alapú körlapból áll, melyben a a forgalomba kerülő cérnakarikák végeinek megfelelő, szóbeli, számbeli és ábrái elemek úgy vannak elhelyezve, hogy a körlap alsó részében fekvő körben egy ágaskodó ló, a fölső részen elhelyezett kisebb körben pedig fehér nyomással a 12-es szám látható. Ezen alkatrészeken kívül a fekete alapú nagy körben még három párhuzamos sor írás látható, melyek közül a fölső sor a 12-es számot tartalmazó kör mellett fekete nyomással a «150» és a «méter» számot, a középső sor fehér betűkkel a «Machine Thread» szavakat, az alsó pedig az alsó kör két oldalán szintén fekete betűkkel a Trade-Mark szavakat tünteti a szemlélő elé. Az alpörös védjegye egy körben a földről fölemelkedő ágaskodó kék egyszarvút ábrázol, amely védjegy épen úgy, mint a fölpörösé, a cérnakarikák végén nyer alkalmazást. E két védjegy összehasonlításánál abból az elvből indulván ki, hogy azok összetéveszthetőségénél azt kell alapul venni, vájjon a közönséges vevő a két védjegy közötti különbséget, csak különös figyelem ráfordítása mellett veheti-e észre, megállapíttatott, hogy a közönséges forgalomban a két védjegyet még a kevésbbé művelt fogyasztó sem tévesztheti öszze, mert a vevő az árú futólagos megpillantása mellett is észre veszi, hogy a védjegyen egyedül a mithologiai kék egyszarvú állat képe látható e avagy egy kombinált számokat és angol nyelvű föliratokat tartalmazó és egy körben ágaskodó paripa, amely kicsinységénél fogva a fölpörösi védjegynek alig egyötöd részét képezi és amelyet a többi alkatrészek mellett csakis figyelmes megtekintés mellett vehet a vevő észre. Az a fogyasztó. aki szokva van fölpörös árúját vásárolni és ismeri a fölpörös árújának jelzését, emlékezni fog arra, hogy abban a védjegyben nem csak a kör alsó részén látható karika foglalt ágaskodó ló kópé van elhelyezve, de tudja jól, hogy emellett egymás fölött elhelyezett három sorban egyéb számok és angol szavak is vannak, amelyekuek az alpörös védjegyében egyáltalán semmi nyoma nincs. Nem lehet ugyan kétségbe vonni azon fölpörösi állításnak az igazságát, hogy azok a számbeli és szavakból álló alkatrészek, amelyek a fölpörösi védjegyben foglaltatnak, magokban véve nem lajstromozhatók : tekintettel azonban arra, hogy az ilyen, magukban véve nem distinotiv alkatrészeknek speciális összeállításban megkülönböztető hatásuk van, ami a jelen esetben különösen szembeötlően mutatkozik, fölpörös ezen védekezésének jelen esetben jogi hatályt tulajdonítani már azért sem lehetett, mert egy ábrás védjegyből egyes alkotó elemeket, mint nem lajstromképeseket, kiszakítani semmi körülmények közt nem lehet, különösen nem akkor, amidőn ezek az alkatrészek a védjegy összbenyomására döntő befolyással lehetnek. Jelen esetben, amikor a fölpörös védjegyében a mértani alakban elhelyezett számok és szavak a fölpörösi védjegy ábra összképének megalkotásánál döntő szerepet játszanak, nem lehet ezt a védjegyet alpörös eltérő színben kivitt ábrás védjegyével összetéveszteni már azért sem, mert ez utóbbiban szavak és számok egyáltalán nincsenek, míg a fölpörös védjegy ábrájának négyötöd részét épen ezen elemek foglalják el, amiért is a fölpörös védjegyét az alpörösével még a gondatlan vásárló sem fogja összetéveszteni, mert jól tudja, hogy a fölpörös védjegyében az ágaskodó ló ábra mellett számokat és szavakat is kell keresnie.
