Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-11-15 / 22. szám
966 SZABADALMI KÖZLÖNY. 22 szám. 21. e. Aki magát árűjegy, körlevelek, árjegyzékek, védjegyek vagy bélyegzők keretében szabadalomtulajdonosnak tünteti föl, anélkül, hogy a jelen törvény rendelkezései értelmében szabadalma volna 100 arany $ pénzbüntetéssel büntettetik. Visszaesés esetében e büntetés kétszerese szabandó ki. 22. c. Semmiségi és megvonási keresetet minden érdekelt fél indíthat. Ezek a keresetek, valamint a szabadalom tulajdona körül fölmerülő vitás ügyek a törvényszékek és az elsőfokú bíróságok hatáskörébe utaltatnak. 23. e. Ha a szabadalomnak a semmisége vagy megvonása jogerős bírói Ítélettel kimondatott, akkor erről a közmunka és közlekedésügy államtitkári hivatala értesítendő ; a semmiség és a megvonás a szabadalmak közzétételére nézve a 10. c-ben rendelt módon közhírré teendő. 24. c. Hamisítás vétségének minősíttetik a szabadalomtulajdonos jogának bármilyen megsértése, legyen az akár a szabadalommal védett termókek'előállítása, akár a szabadalommal védett eszközök alkalmazása által elkövetve. Ez a vétség 100 pesos pénzbüntetéssel büntettetik. 25. c. A bitorlóra nézve megállapított büntetéssel sújtatik az is, aki egy vagy több hamisított tárgyat, ezt tudva, elrejt, elad vagy megvételre kínál. 26. e. A jelen törvény által megállapított büntetések együttesen nem alkalmazhatók. A bűnvádi el járás során az addig elkövetett összes büntető cselekmények után csupán a súlyosabb büntetés szabandó ki. 27. §. Visszaesés esetében a 21. és 24. c-ben megállapított pénzbüntetéseken fölül egytől hat hónapig terjedhető fogházbüntetés is kiszabandó. Visszaesőnek az a vádlott tekintetik, aki a jelen törvényben megállapított vétségek valamelyike miatt a legutolsó öt év alatt elítéltetett. Egytől hat hónapig terjedhető fogházbüntetéssel az a bitorló is sújtható, aki mint munkás vagy alkalmazott a szabadalomtulajdonos műhelyében vagy gyárában dolgozott vagy dolgozik vagy aki a szabadalomtulajdonos munkásával vagy alkalmazottjával szövetkezett és ezek útján tudta meg a szabadalommal védett eljárást. Utóbbi esetben a munkás vagy alkalmazott mint tettestárs üldözhető. 28. c. A büntető törvénykönyvnek 463. cikke a föntebbi rendelkezések által meghatározott vétségekre alkalmazható. 29. c. A büntetésre irányuló bűnvádi eljárást az állami ügyészség csupán a sértett fél indítványára teheti folyamatba. 30. c. A szabadalomtulajdonosnak jogában van a törvényszéki elnök vagy az első fokban eljáró bíró intézkedése alapján azokat a tárgyakat, amelyeket hamisítottaknak tart, a végrehajtó által jegyzékbe vétetni, akár pedig le is foglaltatni. Ez az intézkedés egyszerű kérelemre történik és pedig a szabadalmi okiratnak a bemutatása után. A bírói határozatban szakértő nevezendő meg, aki a végrehajtót a tárgyak összeírása alkalmával támogatni hivatva van. Foglalás kérése esetén az indítványozó biztosíték adására kötelezhető, amelyet az indítványozónak még a foglalás foganatosítása előtt nyújtania kell. Az összeírt vagy lefoglalt tárgyak birtokosának a bírói határozat és ha biztosíték adatott, az erről fölvett jegyzőkönyv is másolatban kiadandó, mert ennek elmulasztása az eljárás semmisége mellett, kártérítési kötelezettséget és a végrehajtóval szemben kártérítési igényt állapít meg. 31. c. Ha az indítványozó 8 nap alatt, illetve összeírt vagy lefoglalt tárgyak őrzési helyétől a bitorló, orgazda vagy árusító lakóhelyéig vett távolságnak minden három mérföldje után egy egy további napot ehhez a határidőhöz hozzászámítva, polgári vagy büntető úton további lépéseket nem tesz, akkor az összeírás vagy foglalás hatályát veszti, anélkül, hogy ez a körülmény a kártérítési kötelezettséget érintené. 32. c. A bitorlóval, orgazdával vagy árúsítóval szemben, még fölmontés esetén is, a bíróilag hamisítottnak nyilvánított tárgyaknak és adott esetben azoknak a szerszámoknak és eszközöknek az elkobzása is elrendelendő, amelyek főleg a tárgyaknak az előállítására szolgáltak. Az elkobzott tárgyak a szabadalomtulajdonosnak kiszolgáltatandók, ami további kártérítési igényét és az Ítéletnek netáni közzétételét nem érinti. 33. c. Az indítványozó viseli az eljárás bélyegköltségeit, nemkülönben azoknak a szakértőknek a díjait is, akiket a szabadalomra vonatkozó határozatok hozatalakor meghallgatni szükségesnek mutatkozik. 34. c. Az olyan találmányi szabadalom, amely nem a jelen törvény rendelkezései értelmében szereztetett és adatott meg, nem részesül az állam részéről oltalomban. KÖZLEMÉNYEK. — Védjegylajstromzás Boszniában és Hercegovinában. A boszniai és hercegovinál védjegyek lajstromzását eddig a cs. és kir. pénzügyminisztérium, mint Bosznia és Hercegovina kormányzásával megbízott hatóság teljesítette. A védjegy- és mintalajstromozó hatóságban most változás állott be, amennyiben a cs. és kir. pénzügyminisztertől vett értesülés szerint a bosnyák-hercegovinai kereskedelmi és iparkamara fölállítására és szervezésére vonatkozó s 1909. évi január hó 2-ikán kelt szentesített törvény 2. §-ának B. a) pontja alapján, a sarajevói kereskedelmi és iparkamara a cs. és kir. közös pénzügyminisztérium kebelében fönnállott védjegy- és mintalajstromozó hivatal teendőit folyó évi julius 25-én átvette és ettől az időtől kezdve azokat a fönnálló szabályok megfelelő alkalmazásával látja el.
