Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-10-01 / 19. szám
SZABADALMI KÖZLÖNY. 1У. szám. musique : L'amour qui se reprend ! Chant et piano ; 108. G. Aubert, paroles et musique : Le nid de fauvettes. Chant et piano ; 104. Hugues Le Roux : 0 Mon Passe ; 105. Beyerlein (adaptation de Maurice Remou) : La retraite; 106. Jean Lorrain : Elien ; 107. Ch. Gondouin et Jordan ; Le football. Rugby américain association. Préface de Dedet ; 108. Charlemont, Joé Jeannette, Fitzsimmprs et Willie Lewis etc. ; La Boxe. Anglaise et française ; 109. Charles Morice: Il est ressuscité!; 110. Paul Louis Garnier: P’tit Fi. L'enfant sans mère. XV. F. W. Schmiedell bécsi kiadó kérelmére a nála megjelent következő művet : Henri Lavedan : Le goût du vice, comédie en 4 actes, en prose. NEM HIVATALOS RÉSZ. Szerzői jogvédelem. A berni konvenció, mely két évtizeddel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt, az utóbbi időben mindinkább megérdemelt elismerésben részesül. A magyar képviselőházban is a közelmúltban Herczegh Ferenc egy idevonatkozó fülszólalása kapcsán a ház minden oldaláról osztatlan, meleg rokonszeuvvel találkozott. Folyó lió 9-én a konvenció fönnállásának 25 éves évfordulója volt és ebből az alkalomból Dr. Rothlisberger berni tanár, ki szintén ott állott az egyesülés bölcsőjénél, érdekes visszaemlékezéseket közöl. A gondolatnak, — mondja többi között — hogy irodalmi világunió alkottassák, számos előfutárja volt; tapogatózva részben a törvényhozások egységesítése, részben pedig egybehangzó szerzői jogi szerződések utján igyekeztek azt elérni. Céltudatosan a gondolatot csupán az 1878-ban Párisban alakult Association littéraire et artistique internationale 1882-ben Rómában tartott 4-ik kongresszus fejtette ki, melyen Dr. Schmidt Pál, a német könyvkereskedők egyesületének főtitkára indítványozta, hogy a világposta szerződés mintájára egy az összes csatlakozó államokat együttesen kötelező és anyagi-jogi rendelkezésekkel biró kollektiv szerződés köttessék. Három kormánynál történtek kezdeményező lépések ; a francia, az olasz és a svájci kormánynál. Ezek közül a jó svájci a legnagyobb előzékenységgel azonnal fölkarolta az eszmét és már 1883 ban összeülnek a különböző egyesülések kiküldöttei, hogy a szerzői jogi konvenció tervezetét előkészítsék. A tervezetet ezen konferencia átnyújtotta azután a szövetségi tanácsnak, mely azt az egyes államok kormányainak továbbította. 1884 bon Ui össze Bernben az első diplomáciai konferencia, mely az egész szerzői jog kodifikálására és általánosan kötelező szerződésre vonatkozó német javaslat elvetésével oly megállapodást létesített, melynek alapja a szerződéses államok szerzőinek a saját állambeli szerzővel való egyenlő jogi elbánása és néhány fontosabb jognak, mint a fordítás jogának, anyagi-jogi szabályozása. Ezen tervezetet az 1885. évben tartott második diplomáciai konferencia alaposan átdolgozta és átjavította, míg végre az 1886. 821 szept. 9-én megtartott harmadik konferencia minden módosítás elvetésével elfogadta és aláírta. Meleg szavakban, kedvesen emlékezik meg ezután Dr. Rothlirborger tanár a három konferencia lefolyásáról, az egyes szereplőkről, kik mindegyikéről tud valami kedvesen jellemző epizódot elmondani. Majd így folytatja ; «így tiltok a delegált urak a három berni konferencián 1884, 1885 és 1886-ban, összesen körülbelül egy hónapon át a régi, otthonos rendi tanácsteremben, melynek a Kanton címerével díszített ablakain keresztül lágyan tompított fény hatolt be és tanácskoztak a szenvedő írói és művészi rend sorsának javításáról. És e tanácskozások tényleg a rend üdvére váltak. Az 1 6-ban alapított Unió, bár 17 állam tartozik kötelékébe, még sem lett világunióvá, mert egyes nagy államok távol maradnak tőle. De az Uniónak megvan az erkölcsi ereje. Benne és revizionális konferenciáin a nemzetközi szerzői jog szélesbedik és tökéletesbedik, mint ezt az 1896. évi párizsi és 1908. évi berlini tanúsítja. Ami új jogot kodifálni lehetett az itt kodiíikáltatott és egységes szerződés részére mintaszerű védelmi szabályok állíttattak föl. Az egyes államok törvényhozásai saját országos törvényeik javítására az Unióban örökös jogforrással bírnak. Itt megy végbe ezen jogterületnek gyakorlati evolúciója.» Iparjogvédelmi törvényeink reformja. (A szabadalmi-, védjegy- és mintaoltalmi törvénytervezetekre vonatkozó vélemények.) I. Rész. A szabadalmi törvény tervezete. 4. *A szabadalom hatálya» с. II. Fejezet bírálata. A 18. § hoz. Bár ez a határozmány érzékenyen korlátozza a megszerzett legitim jogokat, mégis ezt az általános haladás szempontjából elvileg helyesel niink kell annál is inkább, mert számos üzletileg ügyetlen igényjogosultnak lehetővé teszi, hogy szabadalmát, ha műszaki és forgalmi szempontból értékes, értékesíthesse s minden gondtól megszabaduljon. (Zágrábi kereskedelmi és Iparkamara.) A kényszerlicenciára vonatkozó rendelkezések részletesebben szabályozandók, mert ezen intézménynek iparfejlesztési szempontból igen nagy fontosságot tulajdonítunk. (Magyar Kereskedelmi Csarnok.) A tervezetnek az a korlátozása, amely szerint a kielégítő mérvben nem gyakorolt szabadalomnak használatára való átengedését csak belföldiek követelhetik, nem tekinthető szerencsésnek. Mindig e rendelkezés iparfejlesztési célzatát és hatását tartván szem előtt, amint nincsen kétség arra nézve, hogy iparfejlesztésünk szempontjából nagy súly helyezendő a külföldi tőke és vállalkozás idevonzáeára, épúgy nincsen ok arra, hogy valamely nem kielégítően gyakorolt szabadalomnak gyakorlatbavétele éppen csak belföldiek útján legyen elérhető. Ahogy az iparfejlesztés minden eszközével segítségére van hazánk 206
