Szabadalmi Közlöny, 1911 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1911-07-15 / 14. szám
14. szám. SZABADALMI KÖZLÖNY. 617 misított védjegyet csalárd szándékkal használatba vett ; b) aki ipari termékein vagy kereskedelmi árúcikkein másnak a védjegyét csalárd szándékkal használja ; c) aki másnak a védjegyét anélkül, hogy ezt hamisította volna, a vevők megtévesztése céljából utánozta vagy ily utánzott védjegyet csalárd szándékkal használatba vett ; d) aki tudatosan hamisított vagy csalárd szándékdékból utánzott védjeggyel ellátott árúkat eladott, raktáron tartott vagy forgalomba hozott. A jelen §-ban fölsorolt cselekmények miatt büntető panasz csupán a 4. §-ban említett közzétételtől számított 10 nap eltelte után és csupán olyan cselekmények miatt emelhető, amelyek ezen határidő letelte után követtettek el. A bejelentő azonban a 2. §. rendelkezése szerint foganatosított lajstromzást közvetlenül követő napon polgári úton keresetileg annak a megállapítását kérheti, hogy a lajstromzott védjegyre a kizárólagos használati jog megilleti. Ebben az esetben a jelen §-ban fölsorolt vétségek, ha ezek a keresetnek kézbesítése után követtettek volna el a panaszlott által, a 4. §-ban említett közzététel előtt is üldözhetők. 7. §. Visszaesés esetén az előző §-ban kiszabott büntetéseknek a kétszerese alkalmazható, ha a panaszlott az utolsó büntetendő cselekmény elkövetését megelőző 5 éven belül az előző § ban fölsorolt cselekményen; valamelyike miatt már elítélve volt. 8. §. A büntető bíróság a védjegyoltalmi ügyekben hozott összes büntető ítéleteket két fővárosi napilapban közzététoti, ha a büntetendő cselekmény Athénben követtetett el ; ha ellenben a büntetendő oselekmény az országnak más helyén követtetett el, akkor a vonatkozó ítélet az elkövetés helyén megjelenő valamelyik újságban téteti közzé és ha utóbbi helyen újság meg nem jelenik, akkor a közzététel a legközelebb fekvő város valamelyik lapjában eszközlondő. 9. §. A büntető bíróság még fölmentés esetén is elrendelheti, hogy a hamisított vagy csalárd szándékból utánzott és hatóságilag lefoglalt védjegyek megsemmisíttessenek. Ha a védjegy nem semmisíthető meg, annak a tárgynak a megrongálása nélkül, amelyen az alkalmaztatik, akkor a bíróság az illető tárgyaknak egészbeni vagy részbeni megsemmisítését rendelheti el. 10. §. Aki jelen törvény rendelkezéseit megszegi, az föntebb megszabott büntetések alkalmazása mellett még a magánjogi szabályok értelmében igényelhető kártérítésre is kötelezhető. A hamisított vagy csalárd szándékból utánzott védjegyekkel ellátott árúk, nemkülönben azok az eszközök és anyagok, amelyek kizárólag a büntető cselekmény elkövetésére szolgáltak, a biróíág által sértettnedv megítélhetők, ha az elítélt ezeknek tulajdonosa és ha sértett kártérítésre irányuló keresetet nyújtott be a büntető bírósághoz, föltéve, hogy sértett ezeket a tárgyakat a biróilag megállapított kárának egész vagy részleges összege fejében elfogadni hajlandó. 11. §. A büntetendő cselekmények csak a sértett fél indítványára üldözhetők. 12. §. Ha a védjegy belajstromozása nem a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően eszközöltetett, akkor a lajstromzás semmissé nyilvánítását bármelyik érdekelt fél annál a bíróságnál kérheti, amely a lajstromzást foganatosította. A semmisséget kimondó jogerős bírói ítéletet a panaszos — 25 drachma pénzbüntetés terhe alatt — a lajstromzást föltüntető lajstromban kivonatosan följegyeztetni köteles, még pedig a vonatkozó Ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy hónap alatt. A jelen törvényre alapított mindennemű magánjogi igények, mint kereskedelmi ügyek : az elsőfokú polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak, kivéve, ha azokat a büntető bíróság a büntető panasz kapcsán már tárgyalás alá vette. 18. §. Azok a külföldiek és görög alattvalók, akiknek Görögország határain kívül van kereskedelmi vagy ipari telepük, a jelen törvénynek az oltalmát csak akkor élvezik, ha abban az országban, amelyben üzleti telepük fekszik, a gyári és kereskedelmi védjegyeknek oltalmát biztosító törvény és diplomáciai úton létrejött olyan egyezmény van hatályban, amely a görög védjegyeknek a kölcsönösséget biztosítja. Ebben a kedvezményben azonban a bejelentő csak akkor részesül, ha védjegyét az athéni elsőfokú bíróságnál a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően bejelentette ; azonfölül köteles a bejelentő ; a) az illetékes görög konzulátus hitelesített alakban kiállított hivatalos bizonylatával azt igazolni, hogy abban az országban, amelyben üzleti telepe van, a védjegylajstromzás tekintetében fönnálló törvényes követelményeknek eleget tett ; h) közjegyzői okiratban athéni lakcímét megjelölni (illetve athéni képviselőjét megnevezni) ; c) Írásbeli nyilatkozatot arra vonatkozólag tenni, hogy az athéni bíróságok joghatóságát elismeri. A fönti rendelkezések alapján engedélyezett oltalomnak a hatálya Görögországban megszűnik, ha a védjegy oltalmi időtartama a külföldön lejár, vagy ha a kölcsönösséget biztosító egyezmény hatályát veszti. Azok a külföldiek és görög alattvalók, akiknek üzleti telepük külföldön van, nem élvezhetnek gyári és kereskedelmi védjegyeik tekintetében Görögországban nagyobb jogokat, mint aminőket abban az országban élveznek, amelyben üzleti telepük fekszik. 14. §. A bíróságnak a védjegyek lajstromzásával megbízott titkára minden egyes védjegy belajstromzásáért, úgyszintén az ipariskolának a védjegyek nyilvántartásával megbízott tisztviselője a bíróság 155
